Lányok! Miért? 23 éves fiú vagyok, Pesten dolgozom pár hónapja,200cm vagyok, sportolok, kék szemem, szőke hajam van, (lányok által helyesnek mondott) de

van egy nagy hibám... illetve a mai világban ez sajnos úgy tűnik, hogy hiba: nálam az érzelmi szálak dominálnak, nem vagyok skalpgyűjtő, hanem hős szerelmes, nagyon-nagyon tudok szeretni és mindent az adott lány mögé rendelek, feladván sok mindent és ezzel mindig visszaélnek a lányok és ilyenkor hetekig üresség, görcs van a mellkasomban (szó szerint fizikai fájdalom) és nem tagadom el is sírom magam, ha égő, ha nem... A barátaim pedig vidéken maradtak, januártól a lakótársaim is hazamentek, így egyedül vagyok Pesten és magamban pedig már nem tudnék feldolgozni egy újabb kudarcot..Van még olyan lány, aki értékelni tudna egy ilyen srácot, mint én, aki csak egy olyan lányra vágyik, aki viszont szeretné és nem törnék össze zsinórban a szívem, mert ez így már-már kikészít. Hiába terveztem el már régen, hogy na most én leszek a szemét, nekem ez nem megy, én egyszerűen nem olyan típus vagyok. Ha van az jelentkezhetne itt is (mailben küldök képet is szívesen), mert már nincs egyéb ötletem.