Gáz, hogy 23 éves férfiként már nem a hülyeséggel foglalkozom, komoly kapcsolatot akarok és tervezem a jövőmet?

Én is hasonlóan gondolkodom, mint te, Kérdező, de most magam ellen is beszélek kicsit, mikor azt mondom, hogy sokszor pont az ilyen emberekről derül ki, hogy ki.szottul nem nőttek még fel. Nekem is a karrier az elsődleges jelenleg (mérnöknek tanulok), de kezdem azt érezni, hogy majd ha elkezdek dolgozni szeretném magam nők terén kiszórakozni, mivel eddig csak komolyban gondolkodtam és semmi kalandom nem volt, persze komoly sem. Tényleg nagyon meg tud fordulni a kocka, én konkrétan ezt érzem. Eddig csak komoly lánnyal komoly kapcsolatot szerettem volna, most viszont azt gondolom, ha elkezdek pénzt keresni, akkor szeretném magam kiszórakozni, nőzni, top csajokkal együtt lenni. Nem hinném, hogy ez gáz, ezt hívják vadászösztönnek.

A dolog másik oldala, hogy ez szép és jó, és tényleg remélem minden sikerül, amit szeretnél, de az élet nem ilyen egyszerű. Sokszor nem úgy sikerülnek a dolgok stb. és sokan feladják és olyanokká válnak, akiket eddig lenéztek. 24/F

#12

Nem is kell, de én pl. mindig örültem, amikor költöztünk gyerekkoromban (talán 3-4 alkalommal?), nekem érdekes volt mindig valami új helyet "felfedezni". Máig megmaradt ez, hogy nem szívesen maradok túl sokat (éveket) egy helyen, amikor annyi millió hely van az egész világon még, ahol élhetnék.

Mondjuk ez nem tartozik a kérdéshez, bár annyiban talán igen, hogy nem hiszem, hogy ennyitől már rögtön "komolytalan" lennék, mert nem akarok egy házat ahol leélem a hátralévő 50 évemet és nem csak az lehet komoly ember aki gyerekeket nevel.

"pont az ilyen emberekről derül ki, hogy ki.szottul nem nőttek még fel. .... Tényleg nagyon meg tud fordulni a kocka"

Bizony, és nem csak meg tud, hanem általában fordul is. Egy pszichológiai alapelvet írtál le így röviden. Ez a komolyság hangoztatása ráadásul egyfajta önigazolás-önbizonygatás és persze önbecsapás is, nem lehet tudni így ennyiből, pontosan milyen, de mindig valami elhárító mechanizmus áll a háttérben. Ugye aki ennyire végletesen gondolkodik, annál ismerős jelenség, hogy igen könnyen átcsap a másik, teljesen ellentétes végletbe. De ennek pszichés okaiba ne menjünk bele, hosszú. És ez még a jobbik eset, mert ha 40 évesen jön rá, hogy "jézusom, nem is éltem eddig", és elkezd gyorsan kompenzálni, na az már igen komoly pszichés problémákat okozhat, nem beszélve, hogy az egész életét felboríthatja.

Egy fiatalnak is nyilvánvalóan mások az elképzelései és egy idősebbnek is. Ha ez a kettő megborul, ott általában bizony probléma van a háttérben. Most én hiába javaslok egy jó klinikust neked, mivel nem érzed szükségét, nyilván úgyis hülyeségnek tartod. Majd 20 év múlva jössz rá, hogy esetleg mégse lett volna az.

Szimpatikus, amit írsz, amilyen vagy, de karrier helyett írhattad volna azt, hogy olyan munka, amit szeretek csinálni, mert a kettő nem ugyanaz, én a karriert lenézem. De miért nem beszélgetsz azokkal a fiúkkal akik még 23 éves korukra ilyen linkek? Miért nem kérdezed meg tőlük, mikor fog benőni a fejetek lágya? Így elszúrjátok a jövőtöket!!

De komoly lányt akár 18 éves kortól is találhatsz, de azért nem olyan fontos 23 évesen már családot alapítani, azzal még várhatsz, inkább tanulj, utazz, túrázz, ismerd meg a világot, olvass, járj színházba stb., ehhez lehet egy normális partnered, persze, de a házassággal én még várnék, megvárnám az első szerelmemet.