Mit tegyek ebben a helyzetben?

Ti mit tennétek a helyemben?

Járok egy lánnyal majdnem 2 éve. Nagyon szeretem, ő is nagyon szeret engem. Fiatalabb nálam, így én nagyon sokat tudok neki segíteni ő 20 én 25. Tanulmányokban nagyon sokat segítek neki, mert ez fontos számára, szereztem neki (kapcsolataim révén) elit állást, olyat, amiről sokan csak álmodnak (zt elhihetitek), mindent megtennék érte és ő is majdnem mindent értem.

A helyzet, hogy a probléma a szex körül van. Mindenben megértjük egymást, soha nem vitatkoztunk, legalábbis 5 órányi beszédszünetné több nem volt köztünk.

Úgy érzem minden nap teperek érte, de szívesen, mert ő is mindent megad nekem, kivéve egy dolgot.

Ő nagyon élvezi velem a szexet, sokszor elélvez, de csak gumiban engedi. Volt, hogy sokáig képes sem voltam rá így, idő kellett, hogy megszokjam, de így is sokszor van, hogy lelankad közben.

Pedig gyönyörű a barátnőm, nem arról van szó, hogy nem izgat.

Ugyanakkor ő az első komolyabb partnerem, akivel lefeküdtem. Orálisan is kényeztetjük egymást, oda-vissza, volt, hogy nem is engedte, hogy abbahagyjam majd egy órát (édes teher), és sokszor elment közben.

Viszont én úgy érzem, hogy óvszer nélkül szeretném csinálni, de ő erről hallani sem akar. El sem megy nőgyógyászhoz, mert valami barátnője szerint a fogamzásgátlók veszélyesek. Alaposan utánaolvastam, és ha valakinek nincs májproblémája vagy Leiden szindrómája, akkor a III. generációs tabik, vagy a hüvelygyűrű használata szinte 0 rizikóval jár, ráadásul csomó pozitív hatása is van. Én nem élvezem egyátalán a szexet vele, ami nem orális (gumi nélküli).

De ő hajthatatlan ezügyben, persze ő gumival is élvezi a dolgot. Én meg tényleg nem érzek semmit. Gumival sosem tudtam elmenni, pedig volt, hogy 20 percig is ő volt fölül, de így sem.

Mit gondoltok?

25 évesen, jó szexuális étvággyal ne érezzek semmit? Ez elfogadható lenne?