Szoros barátság vagy több?

A 17 éves fiamnak van egy 22 éves barátja. Az iskolából ismerik egymást már évek óta. A fiú rengeteget volt/van nálunk, és azt veszem észre, hogy teljesen másképp viszonyul a fiamhoz, mint eddig. Gyakran látom, hogy amikor a kanapén ülve nézik a TV-t, a srác a fiam combján pihenteti a kezét, vagy a vállára hajtja a fejét. Aztán egyik reggeli után szóltam a fiamnak, hogy ketchupos maradt az arca, el akart menni lemosni, erre a barátja visszaültette, megnyálazta a szalvétát, beleült a fiam ölébe, és ledörzsölte a ketchupot az arcáról. A fiam csak nevetett. A férjem tágra nyílt szemmel, elvörösödött fejjel nézte a jelenetet, csak úgy, mint én. Sőt, nemrég itt aludt nálunk, és amikor éjjel bementem a fiam szobájába , a barátja félmeztelenül feküdt az ágyon. Amikor meglátott, csak elmosolyodott, és megkérdezte - 'Mi a baj, Petra asszony, nem tud aludni? ' Nem tudtam , mit mondjak... teljesen lefagytam. Amikor a fiam kijött a fürdőből, szintén félmeztelenül, megkérdezte, hogy mit csinálok itt. De még mielőtt válaszolni tudtam volna, a fiú ezt mondta - ' Édesanyád meghívott engem a nyaralótokba.' A fiam olyan lelkes lett, hogy nem tudtam nemet mondani, inkább elmentem. Szóval jövő héttől ezzel a fiúval kell mennünk nyaralni . Azóta a fiam minden este eljár otthonról, pedig ezt sosem csinálta. Mindenféle mondva csinált okokkal megy el, és csak másnap hajnalban érkezik haza. Remélem , nem "csinált'' vele semmit ez a... fiú. De nagyon félek, hogy mégis...