Úgy gondoljátok, hogy ez több, mint szokatlan, talán már-már beteges?

Tettem már föl egy kérdést itt ezzel a témakörrel kapcsolatban, és előre is nagyon szépen köszönöm a homofóbok hozzáállását a dologhoz.

Szóval: van egy "normálisan" gondolkodó biszex barátom, aki amellett, hogy nagyon intelligens és szexi, nem akar engem tönkretenni, azt mondta, hogy csak mélyebb barátság lehet köztünk, szerelem nem, de a hancúrozós témák is szóba jöhetnek.

A társkeresőkön keres olyan nőt, aki gyereket szül neki és teljes mértékben elfogadja az ő életvitelét.

De itt jön a bibi: én bevallottam neki pár hete, hogy sokkal erősebb köteléket érzek, mint egy szimpla barátság, s nem kicsit megromlott a viszonyunk.

Tegnap azonban újra egymáson/-nál kötöttünk ki, én meg elmondtam neki őszintén, hogy mit érzek. Erre föl (majdnem sírva!) bevallotta, hogy viszont szeret engem (fiú iránt még nem érzett ilyet), sőt, azt mondta, hogy hogyha lány lennék, leélné mellettem az egész életét, és én lehetnék a gyerekeinek az anyja. (Ezt furcsállom a legjobban, mert én fiú vagyok, meg férfiasan is viselkedem, mégha a lelkem valamivel finomabb is, mint egy átlagos hetero férfi lelke.)

Nem tudom, hogy mi a kiút, én elfogadnám, ahogy van, most úgy érzem, hogy ha néha félrelépne egy nővel, nem zavarna (sőt, még bizonyos szintig izgatna is).

Mit kellene tennem?