Jogosan erzem magam kissé "könnyüvérünek"Vagy sem? Mit gondoltok errol?

parkapcsolatban elek a baratommal, en külföldön dolgozok mert muszaj ö pedig otthon. mar masfel honapja nem lattuk egymast, beszelunk majdnem naponta interneten de hianyzik nagyon. ahol elek van egy fiu aki nagyon kedves velem, ö is itt dolgozik. mindig összefutunk az utcan es mar rakerdezett h hogy hivnak, egyedul vagyok e stb. beszelgetünk sokat mert itt sajnos senkim sincs es muszaj valakivel beszelnem ugy erzem. felhivott mar magahoz de mondtam h csak beszelgetni szeretnek. ö ezt nem igen akarta tiszteletben tartani, nagyonnyomult. megfogadtam soha többet nemtalizok vele. de egy-ket het eltelt megint ravett es ujbol elmentem hozza. hagytam h megmaszirozza a hatam es sajnos kicsit töbet is engedtem neki, mindenhol tapogatott. de nagyon jol esett. nagyon büntudatot erzek mert olyan mintha megcsalnam a pasimat de fiatalon (26 évesen) szüksegem van a kedvessegre az odafigyelesre, es persze a szexre is volna. (hozzatennem nem kerult sor ra) ezt a dolgot kivulallokent hogy itelitek meg?

szeretem a baratom mindennel jobban ugyanakor ezzel agyerekkel is jol erzem magam de nem fekudnek le vele

ribis viselkedes Vagy mi ez a viselkedes nem ertem mar magamat.?!???? segitsetek!sos