Lányok, ha jöttetek rá már arra, hogy mégis az a pasi kell, akit egyszer elutasítottatok, mi volt az oka?

"Lejjebb adtam a szintet."

Ilyen lányok esetében SOHA nem fordul elő...

"Tényleg okoska? Akkor te biztos jobban ismersz, mint én magamat."

Sok olyan lányt ismerek, akik évek óta egyedül vannak, de semmiért nem adnák le a szintet...

Nálam az volt a baj meg a srácnál is hogy ő elsiette a dolgot és túl korán vallott nekem szerelmet. Persze szimpatikus volt nekem akkor de nem éreztem iránta semmit és akkor úgy éreztem hogy nem is fogok. Persze ő nem az a tipikus mai srác, túlsúlyos ugyan de fogyózik és szépen mennek le róla a kilók, mellesleg nagyon aranyos és jól néz ki, sokan kedvelik őt. Én akkor jöttem rá hogy kell nekem az a pasi amikor egyre többet láttam mivel egy munkahelyre kerültünk és szinte mindennap többször is láttam hogyan dolgoz hogy viselkedik a kollégákkal, kedves, megértő, segítőkész, hihetetlen ügyes, határozott, talpra esett.

Nálam az ok az volt hogy akkor nem ismertem még igazán, és amikor jobban megismertem és többet beszélgettünk elutasításom után lévő hónapokban, már akkor éreztem hogy hibát követtem el, de ő is mivel túl gyorsan lépett sajnos ez volt a hiba.

Persze most már késő sajnos mert nagyon jól kijönnek az egyik kolléganőnkkel, mert amikor nincs semmi dolga vagy vár az anyagra akkor mindig bemegy hozzá az irodába és beszélgetnek, vagy együtt mennek kávézni. Igaz hogy a nő már idősebb nála 6 évvel de nagyon jól kijönnek, és munkaidő után is sokszor összejárnak. Már együtt vannak, boldogok, szeretik egymást, már a munkahelyen is nyilvánosságra került hogy ők már egypárt alkotnak és mindenki örül is nekik. Én nagyon bánom hogy mégsem lehetett az enyém mert ő nagyon jó ember!