Férjnél vagyok és van egy 2 hetes kislányom. Beleszerettem egy férfibe aki ráadásul a nőgyogyászom és ugy érzem én sem vagyok neki közömbös. Mit tegyek? Felejtsem el?

Szia! Én is hasonló cipőben jártam,csak azzal a különbséggel,hogy nekem nincs gyerekem,csak barátom,és én a plasztikai sebészembe zúgtam bele rendesen...:) Nekem is úgy tűnt hogy nem vagyok közömbös számára,mert bókolt meg minden,de mégsem kezdeményezett...én meg vártam 1 ideig ,aztán úgy döntöttem hagyom a francba...szerintem a műtét során kapott érzéstelenitő meg altató kavarja fel az embert,mert én ezzel egyidejűleg a műtössrácba is belezúgtam!! :DDD Sztem összekeverjük a szerelmet a hálával,amit az orvos iránt árzünk,meg az ember ott annyira kiszolgáltatott hogy valahogy rohadtul jól tud esni hogy egy helyes pasi törődik velünk és figyel ránk...legalábbis sztem én ezektől olvadtam el...

Viszont amiért nem kezdeményeztem: tudod,nem voltam valami vonzó látvány műtét közben és folyton arra gondoltam h engem egy pasi ,akitől akarok is vmit,ne lásson ilyen kiábránditó állapotban,mert tuti nem tud ezek után belémszeretni...nekem meg nem lenne pofám nyomulni...ráadásul tudta h barátom van és nem is kezdeményezett,szal elég hülyén vette volna ki magát ha én kezdek ki vele sztem...:(

Bocs,ha hosszú voltam,de ez a személyes tapasztalatom...

Lehet a Te eseted más,de én azt javaslom,hogy próbálj a gyermekedre koncentrálni,ezek az idők hamar elszállnak,örülj minden percnek! A szülés utáni hormonális változások miatt lehet hullámzó a kedved,akár depis is lehetsz,ez mind normális! Ne keseredj el!!

De a szipmi a doki továbbra is,akkor próbáld megismerni,barátként! Beszélgess vele stb. De szigorúan csak ezt! És igy egyrészt a szándékairól is tudomást szerzel,másrészt,lehet h akkor már nem fog annyira kelleni,mert elérhetőbb...:)

Azt hogy nem vagy szerelmes a férjedbe,hogy érted? Nem kivánod? Vagy csak szinte testvéri a kapcsolat?

Nem értek azzal az előttem szólóval, aki azt tanácsolta, hogy beszélgess a dokival barátként. Egy nagy túrót, az kész katasztrófa lenne, mert csak abba az irányba vinne, hogy hozzá közelebb kerülsz.

Szerintem is most meg vagy kavarodva egy kicsit, mert nagyon sok minden történt veled. Szülni egy gyereket nem kis dolog.

Vannak olyan időszakok, amikor egy házaspár között nincsenek olyan nagy kitörő szikrák, de ez időleges. Ha egyébként szereted a férjed és tiszteled mint embert akkor én garantálom neked, hogy leszel még a házasságotok során nem egyszer nagyon szerelmes belé!

És ezért tenni is lehet!

Amikor egy baba megszületik, akkor a feleség nagyon könnyen elhanyagolhatja a férjét, ha csak a babával foglalkozik. Ilyenkor a férfi könnyen "kizárva" érezheti magát, mintha ő már nem is lenne az. Foglalkozz a férjeddel sokat (minden értelemben, érzelmileg és szexuálisan is, még akkor is, ha a hagyományos szeretkezés lehet hogy szülés után még egy darabig kizárva) és ketten együtt meg foglalkozzatok nagyon sokat a babával. Becsüld meg a családodat, hihetetlenül nagy ajándéka az Istennek!

A dokit meg kerüld el, és tudatosan mondj nemet a kísértésre. Ha gondolkozol, rájössz, hogy életed nagy szerelme a férjed --> pont ezért mentél hozzá, és ha akár csak egy pár hónap múlva egy picit hátralépve végig fogod gondolni ezt a dokis dolgot, látni fogod, hogy csak egy fellángolás volt

1 férj