Miért nem lehet valamibe beletörődni, békénhagyni a múltat?

Esküszöm, a pofám leszakadt... Ugyebár néma gyereknek anyja se érti a szavát. Kb 3 hónapja szakítottam barátommal (minden naunk már veszekedésből állt, ő nem volt képes a változásra, én meg már meguntam a pökhendi modorát). Szakításkor mondhatni csúnyán váltunk el. De utána jött az e-mail tőle, hogy nem szeretne velem rosszban lenni. Persze, én ennek örültem, legalább jóba maradunk, és szépen tekintünk vissza a szép emlékekre.

Ma is írt, és facebook-on egy barátnőmnél látott egy képet ahol csoportosan rajta vagyunk és mellettem van barátom (jelenlegi, kb egy hete jöttünk össze). És kiakadt a dolgon... találkoztunk volna, de nem akar, mert elkezdi hogy így már ennek semmi értelme nincsen... B*sszus : kb 3 hónapig le se sz*rt, és mikor ezt látom hogy ő erről akart volna beszélni... Hát nem is tudom, pofám leszakadt.

De miért nem lehet a múltat békénhagyni, annyiszor kezdtük újra, én belefáradtam, új lapokkal akarok kezdeni egy új kapcsolatban, vele minden tönkrement...