Volt egy lány, szerelmesek voltunk de ő már nem szeret, szóba sem akar állni velem, azt mondta hogy eltört benne valami és már nincs második esélyem, de én még mindig szerelmes vagyok bele. Mikorra fog elmúlni szerintetek?

Hát ha itt sajnáltatod magad, akkor semmi esélye... Ha csinálnál valamit, akkor több...

Önsajnálatból meg nem lehet megélni... Nekem elhihetnéd, mert ha meg lehetne, mist a Föld lakossága az én rabszolgám lenne, vagy a testőrségem, vagy az ágyasom...

Szerintem te komoly depreszsióba estél. Onnan gondolom, hogy én is átestem már ezen.

Nagyon nagy munka lesz ebből kilábalni sajnos, nem egy-két nap. :(

Mikor szakítottatok? És miért? Mit mond a lány, miért nem tudja már újrakezdeni veled? Haragszik rád vagy csak megunt? Mikor beszéltetek utoljára? Hogyan próbáltál vele békülni? Neki is panaszkodtál, vagy erősnek mutattad magad előtte?

:(((

Sajnálom.

Ami nekem segített:

1. sok sport, kimerülésig, hogy ne legyen időm gondolkodni

2. sok pörgős zene

3. átállítani az agyamat. ehhez folyamatosan mondogattam, hogy: "ő már nincs és soha nem is lesz többé", "ha szeretne, keresne"

így is hónapok teltek el, de muszáj szigorúnak lenni magadhoz, a saját érdekedben is. ne azt mondogasd magadban, mennyire szereted őt, hanem azt, hogy ő már soha nem lesz a tied és meg kell tanulni nélküle élni. ez segít. :(((

Együtt érzek veled! Sajnos velem is hasonló történt. Bár ennyire nem szorultam segítségre,és szerencsére nem omlottam össze. De mély nyomott hagyott és örök tanulságot belül még ma is. Engem két éve még szeretett a fiú. Egyszer csak minden indok nélkül vége lett részéről. Még két éve meg akartuk beszélni személyesen, de nem jött össze. S csak a kérdések maradtak bennem, hogy vajon mi romlott el az ő részéről velem kapcsolatban. Kiderült, hogy mikor mi még beszéltünk volna a dolgainkról barátnője lett,ami már kb. két éve tart is. Sokat gondolkodtam, hogy egyáltalán írjak-e neki, hogy hogy van, jól mennek-e a dolgai. De mindig lebeszéltem magam erről, hisz minek. Én szeretem, de ő már mással boldog. Sajnos én azóta is csak keresem azt a személyt akivel ugyanolyan boldog és teljes összhangban lehetnék,mint régen vele. Randizgatok, nyitott vagyok, ismerkedem és nem őt keresem! Volt is 1-2 rövidebb kapcsolatom, de csak rövid lett.

Annyit tudok javasolni, a saját példámból kiindulva, hogy ne is próbáld elfelejteni, szeresd nyugodtan továbbra is! Szerintem lehetelten azt elfeledni, aki közel állt hozzád. Inkább tanulj meg élni a tudattal, hogy jó volt, hogy megismerhetted és tudod, hogy ő van. Viszont neki nem te vagy ezek szerint az igazi. El kell tudni fogadni.

És gondolj bele, hogy már csak miatta se tedd tönkre magad semmilyen értelemben, mert ha legalább nem haragban váltatok el, akkor az neki is rossz lenne. Másrészt magad miatt se tégy magadban kárt, és ne feledd soha, hogy ott vannak még körülötted akik szeretnek és lehet majd még szeretni fognak és te is viszont fogod és az igazi is rád talál!