Soha nem fog feleségül venni? Megváltozhat a hozzáállása?

Barátommal több, mint 7 éve vagyunk együtt. Ebből majdnem 2 éve együtt is élünk. Még a megismerkedésünkkor megmondtam, hogy én feleség akarok lenni, ha az övé nem lehetek, akkor másé. Ezt el is fogadta, és elkezdünk "járni". Jól elvoltunk, szinte sosem veszekedtünk. Az összeköltözés volt az első vita. Ő pénzkidobásnak tartotta, én meg szükségesnek. Én már jó ideje késznek éreztem magam és a kapcsolatunkat, hogy eljegyzésre, és házasságra kerüljön sor. Több éven át reménykedtem és vártam a kérdést, de csak nem jött. Végül rákérdeztem. A válasz az volt, hogy szerinte tök felesleges. Emlékeztettem, hogy nekem viszont fontos és ezt neki is tudnia kell, hisz ezzel indult a kapcsolatunk. Végül megmondtam, hogy továbbra is tartom magam ahhoz, hogy feleség karok lenni. 2 évet kap rá, hogy eldöntse mit akar. (Amire azt mondta, hogy milyen sok 2 év, így másfél lett belőle. )Ebből eltelt fél év. Azóta sem hoztam szóba, ő sem. A napokban baráti társaságban (az ő barátai) kérdeztek rá, hogy mikor házasodunk. Ő azt válaszolta, hogy erről mi nem beszélünk, mert ő nem házasság párti én meg igen. (Na jókor szól..) Viccesen elütöttem a kérdést,hogy majd akkor, ha jól fogok keresni, vagyis soha.. De azóta sem tudok szabadulni a gondolattól. Számomra ez azt jelenti, hogy nem akar elvenni. Akkor minek van velem? És miért nincs benne annyi, hogy közölje, ne is álmodjak róla..? Arra vágytam, hogy egyszer valaki annyira szeressen, hogy örömmel vegyen el, mert ez teszi boldoggá. Most úgy érzem, a barátom soha nem fog így érezni. Ha megkér sem azért teszi, mert akarja, csak mert "kell". És én ezt nem akarom.

Mit lehet ilyenkor tenni? Sajnálnám, ha tovább kéne lépnem. :( 26/N