Érdemes most elmondanom a barátomnak, vagy várjak vele? Vagy szerintetek ne mondjam el?

21 éves lány vagyok, másfél éve párkapcsolatban. Megvannak a magunk hullámhegyei-és völgyei, de jól megvagyunk, szeretjük egymást, és boldognak érzem magam mellette.

Viszont tegnap egy buliban találkoztam egy sráccal, aki hát, mit tagadjam, megtetszett. Én is neki, ezt ő maga vallotta be (nem mintha különben nem lett volna egyértelmű...). Nem történt semmi, csak beszélgettünk, se csók, se semmi, de engem mégis bűntudattal tölt el a dolog. A barátom úgy véli, a flört még nem megcsalás, és nyugodtan csináljam, növeli az önbecsülésem. De mi van, ha nem csak játékból flörtölök, hanem mert tényleg tetszik a srác, mint most?

Különben ez a dolog kicsit ráébresztett arra, hogy fiatal vagyok még örökre lekötni az életem (egyetemista, kollégiumlakóként munka nélkül meg aztán főleg), és most elbizonytalanodtam. Mármint szeretem a barátomat, nagyon, nem tudnám elveszíteni, ezen a srácon idővel nyilván túllennék, nem az, de nem tudom, mennyire akarok túl lenni rajta. Hűséges maradok a barátomhoz, akármi van is, ez egyértelmű (még tegnap este is, nőhöz méltatlanul részeg állapotomban is mondogattam, hogy barátom van, nem akarok tőle semmit, és ő se nagyon akarjon semmit), de 21 évesen fiatalnak érzem magam ahhoz, hogy most tényleg akivel másfél éve együtt vagyok, azzal az illetővel maradjak életem végéig (mert szeretem annyira, és jó párosítás is vagyunk, szóval szerintem ez idővel összejönne).

Meg szeretném ezt a dolgot beszélni a barátommal, a kételyeket, gondolatokat, elmondani a pasiról is mindent, mert bár tuti rosszul esne neki, magamból kiindulva nekem rosszabbul esne, ha nem mondaná el, és magában tartana mindent, aztán egyszer csak hirtelen puff, végül valami történik. Vagy szerintetek ne tegyem? Egyáltalán, mit kezdjek ezekkel a gondolatokkal?

Előre is köszönöm a válaszokat és a segítséget! :)