Lehetünk újra nagyon jóba? Elmesélem tömören a sztorit.

Szóval...volt nekem egy legjobb barátom., aki nekem a mindent jelentette(még most is)az akkori barátomnál is fontosabb volt. És miatta szakítottam az akkori barátommal,mert éreztem,hogy lehetne köztünk valami,de közben féltem h a barátságnak annyi lesz. mert hát sülve főve együtt voltunk,annyira jól éreztük magunkat,magamat tudtam adni előtte,szabad voltam vele..áh...:)

aztán összejöttünk...jártunk bő két hétig...nem működött...nem volt rám ideje( de ez hülyeség és kamu..) semmit nem értettem,pedig áradozott,hogy mennyire szeret és már régóta,és én vagyok a világon a legszeretni való csaj stb...

aztán mikor szakítottunk..megbeszéltük h azért a barátságot megtartjuk,de még kell egy kis idő hogy helyre jöjjön minden...ez volt 3 hónapja...azóta párszor beszéltünk,párszor összefutottunk,nem haragszunk egymásra,de különösebben nem keressük egymás társaságát...nekem nagyon hiányzik,nincs olyan nap h ne gondolnék rá többször is,ha jön e-mail-em remegni kezdek mert azt hiszem ő az stb..

ki mit gondol erről? lehet ez még ugyanolyan mint régen? vagy jobb ennél ami most van? szilveszterezni egy helyen fogunk egy házibuliban...nagyon kíváncsi vagyok rá. állítólag örült,hogy én is ott leszek. annyira szeretném megtudni hogy ő mit gondol...mit érez...stb:( nekem kell ő,de csak mitn barát:( mert így üres vagyok

mit csináljak? én már megtettem pár lépést,írtam neki e-mailt hogy mizujs vele,elmegyek a koncertjeikre stb...de lehet pont ezeket nem kéne...

segítsetek kérlek!