Tanulságos - amikor lehetetlen szabadulni - elmesélem, nem baj?

Azért, hogy ne kövessétek el ugyanezt a hibát, amit én, fiúk, lányok, tanuljatok belőle.

1 éve jöttem össze egy emberrel, akivel 1-2 éjszakásra terveztem a dolgot. Régóta ismertem, kíváncsi voltam, milyen lenne vele, vibrált közöttünk néha a feszültség. Hát úgy voltam vele egy nagyobb visszautasítás miatti sértődés után, hogy rendben, legyen, felnőtt ember vagyok, ő is, próbáljuk ki. Az 1 éjszakából lett 3 nap, kérdezte mik a szándékaim, én közöltem, hogy SEMMI szándékom nincs az égadta világon vele, nekem annyi volt, és merem remélni, hogy neki is. Neki akkor már több éve nem volt nője még 1 alkalomra sem, ráadásul harmincas évei közepén még otthon lakik, nekem meg egzisztenciám volt, közölte velem, hogy az nem úgy van, ő nem fog elengedni, mert boldoggá fog tenni ugyanis én pont őt keresem. Hozzáteszem, hogy egy ritka előnytelen külsejű illetőről.Tossz fogsor, ehhez még durva bencés szerzetes kopaszodás. Csakis a kíváncsiság és az unalom vezérelt. Én azért elég igényes voltam világéletemben, a fogaimra, a hajamra, bőrömre, alakomra, mindenemre adok mert ezzel a környezetem is megtisztelem! és csak a kíváncsiság hajtott, hogy na milyen lehet. Ja, házas vagyok. MÉG. A házasság sorsa mostanában dől el majd. Igen, megérem a pénzem, de a férjem is, és ez nekünk így pont jó, ő külföldön dolgozik, egyelőre nem sokat látom amíg ez így lesz. Na szóval. Mikor elmeséltem pár ismerősnek, hogy összeöttem vele és nem fogja fel, hogy nekem nem komolyak a szándékaim - azt mondta MIND, hogy azonnal költözzek el alaszkába, mert nem fogom tudni lerázni. Igazuk lett. Minden héten elmagyaráztam neki, hogy nem érdekel, nem szeretem az életstílusát - kocsma, alkohol, minden héten autóbaleset - kijelentette hogy ő szerelmes. Ameddig nem mondtam, hogy menjen már el, kedves volt. UTÁNA... utána fenyegetőzött. Zsarolt. Először azzal hogy öngyilkos lesz, utána azzal hogy részegen az árokba vezet, utána az összes ismerősömet befolyásolni akarta ellenem - most épp nincs ember fia akivel beszélnék, hogy ne tudjon megfogni... Legdurvább. Rászoktam a gyógyszerre. Nem bírtam elviselni a valóságot, és folyton kiütöttem magam. Egy hét hidegrázás, hhányás, ájulás árán leszoktam, de hónapokig pánikrohamaim voltak. Gyakorlatilag egy évet - most tüsszentettem, igaz is - végigbőgtem, végighisztiztem, mint egy fürdősk...., olyan savanyú pofával mászkáltam, mint valami öreglány, ha tudtam, hogy jön, ráborultam az ágyamra és bőgtem. Amikor el akartam küldeni, fenyegetőzött, hogy rámtöreti az ajtót, hogy öngyilkos akarok lenni és kimosatja a gyomromat meg ilyenek úgyhogy mondtam neki, hogy ne menjen sehova. Közben tettette magát, hogy ő nekem a legjobb ember, miattam nem iszik már, megkomolyodott. 2 autóbalesete volt részegen amiről nem is tudtam, csak mivel TUDTAM, minden idegszálammal, hogy hazudik, belenéztem a gépébe, és a tinipornók, msn beszélgetések stb-k mellet láttam, hogy tizenévvel ezelőtti női képeit, adatait b9ngészi rendszeresen és alaposan. NEm voltam féltékeny, csak kiderült, hogy az alaszkába költözés nem is hülyeség, mert kissé megszállott. A férjemmel elhidegültünk a külföldi melója miatt, lenne egy értelmes ember most aki érdeklődik irántam, de ver a víz, és mint hányás előtt mikor összekoccan a fogam, olyan érzésem van a párkapcsolat gondolatára. Eladtam a lakásomat, MA, véglegesen eladtam. És igen, költözöm. Mikor nem tudta tovább tettetni, hogy kicsoda is ő, akkor kimutatta a foga fehérjét, meg akart ütni, holott akkor volt fogműtétem. Csak elhúztam a fejem.

Annyit akarok mondani, hogy ha felnőtt emberek vagytok, vigyázzatok nagyon. Nem éri meg, egy kis mulatságnak iszonyatos ára lehet! Nem mindenki fogja fel, hogy a kapcsolat egy egyezség, amihez 2 fél beleegyezése kell. Emberek mennek tönkre, sőt halnak erőszakos halált ilyen malőrök miatt. Én megúsztam 1 keserves évvel, TALÁN, talán!!!!!!!! még nem biztos, adja meg a gondviselés! de az ilyen tilitoli teszetosza nemmerekszakítani dolgokból lesznek az elcseszett életek, házasságok, az egész élet elpocsékolása. Tanuljatok az esetemből! Én rettenetesen sajnálom az elúszott időt, a rengeteg idegeskedést, a gyűlölettel ébredést, mindent. Nem mindenki számára egyértelmű, hogy egy alkalom nem örökre szól! Amúgy nem értem, ha más nő belemegy egyéjszakás kapcsolatba, ribancnak nézik és otthagyják... nekem nem volt csak ekkora szerencsém. Na, őrültektől és vesztesektől mentes, szép életet mindenkinek!