Escortok! Nektek van párkapcsolatotok? Ha igen, akkor a másik fél tud a munkátokról? Hogyan működik?

Nos, talán nem tartozom ide, mert nem utazgatok, de havonta csak 3-4 vendéggel találkozom. Nem vagyok sem drogos, sem műnő, nincs "főnököm", egy diplomás, kulturált, középkorú hölgy vagyok. A párom tud róla, így ismert meg.

A mindennapokban teljesen hétköznapi életet élek. Nyelveket tanulok, és van egy kis magánvállalkozásom. Vannak céljaim, terveim, semmivel nem érzem magam sem többnek, sem kevesebbnek amiatt a munka miatt.

Egy Ford Escort-ot mindenképpen! :)

De amúgy el. Igaz ugyan, hogy prosti, de ez nem látszik meg rajta, vállalható a család, ismerősök előtt (persze a havi 3-4 kiruccanás pontos mibenléte nélkül). Érdekes szituációkat is szülhet, ha pl. egyszer pont a tesód rendeli meg, szóval van benne egy kis izgalom is. :D

Nem lesz lestrapált, nem látszik meg a külsején, nem az van, hogy nem nyúlhatsz hozzá anélkül, hogy ne az járna a fejedben, hogy az adott nap te vagy a tizedik, akivel dug, illetve csókolozhatsz is vele anélkül, hogy ki tudja hány szerszám járt már előtte a szájacskájában natúrban.

Jó, őt is megrakja más is, de tisztán, lefürödve, fogat mosva megy vissza haza, és utána napokig nincs semmi, ami miatt aggódnod kellene.

Nem mondom, hogy egy picit sem zavarna, viszont nem is húzna le anyagilag, hisz jobban keresne mint én. Meg ez olyan diszkrét dolog lenne, és még mindig jobb, ha tudsz róla, mintha nem.

Nem igazan ertem a hozzaallast. Van egy havi limit, amennyinel tobbet nem dughat egy no massal, de addig meg belefer? Vagy az eleg, hogy "nem latszik rajta", es onnantol rendben van? Fura ez nekem.

Egyebkent en is igy dolgozom, bar inkabb havi 4-5-6 a jellemzo, tud rola a parom.

Aha, escort... miért nem lehet nevén nevezni?

Nem, nem fogadnék el egy k***át barátnőnek, feleségnek pláne nem. Valahol van egy erkölcsi határvonal, amit úgy gondolom, illene megütni, ha valaki párkapcsolatot vagy házasságot akar.

Bár kicsit komikus is lenne a "mi volt ma a munkában, édes?" kérdésre a választ végighallgatni.

Ha vannak elképzeléseid a jövőről, és nem egész hátralévő életedben ezt csinálnád, akkor elfogadnám, mint férfi, mint barát, mint férj.

Ha emellett mondjuk egyetemi tandíjra kell a pénz, vagy vállalkozást tervezgetsz, tudsz félretenni nagyobb összegeket, akkor nekem semmi bajom nem lenne a dologgal.

Viszont ami itt a legnagyobb probléma szokott lenni, az a pénz illata. Ugyanis nagyon könnyű megszokni a luxus életmódot, azt, hogy pár óra melóval megkereshetsz akár százezreket is.

Ez csak is rajtad áll, hogy ki tudsz-e majd szakadni a dologból, ha eljön az ideje. Ha netán komolyra fordul a barátoddal, házasság, és főleg a gyermek mellett már nem tudnád folytatni ezt az életmódot. Akkor pedig sokkoló lehet a valóság, az, hogy kevés a munka, és azután az életmód után igen kegyetlen lesz szembesülni a minimálbéres órabérrel, amikor azelőtt 100x-osát kerested meg. Kisbaba mellett pedig fel kell majd adnod ezt az munkát.

Ezért csak azt tudom javasolni, hogy próbálj a földön járni, minden forinttal amit megkeresel így, azt próbáld a jövődbe fektetni. Minden órát amit így nem kell dolgoznod próbáld a magad művelésére fordítani. Emelett simán járhatsz még egyetemre, tanfolyamokra, tervezgetheted a vállalkozást. Mert amikor majd abba kell hagynod, akkor már egy olyan egszisztenciának kell kialakulnia, hogy több lábon állva talpraesett nőként folytasd és ami még nehezebb feladd a könnyű pénzszerzést.

Persze utazgatás, buli, jó ételek stb belefér, de mindig legyen B terv. Sőt C is :) Sok sikert hozzá!

Amúgy még tanulságos lehet az én esetem is, az előzőhöz... Mert én is kicsit elk**vultam a magam szakmájában :D

Egy ideje évente többször is, de alkalmanként kapok egy nagyon jólfizető külföldi filmes megrendeléseket (nem pornó, ezek filmes és reklám munkák) Gyakran adózva 3-4 ezres órabérrel. Szerencsére egyetem mellett ez pont jól jön, mint alkalmi munka. Viszont megélni belőle már jóval húzósabb lenne, hiszen állandóan keresnem kéne, házalnom, "escortolnom" a cégünkkel... mivel megszoktam ezt a viszonylag jó órabért, azóta sajnos képtelen volnék bármilyen más munkát végezni. Itt megbecsülnek, elismernek, és jól is fizet. Ezek után képtelen volnék elmenni újra újságárusnak, polctölteni...de még a 700 ft-os banki ügyintéző órabér is szánalmas, főleg hogy sokszor megalázóan bánnak az emberrel a főnökei. Pedig régen ezeket a munkákat megbecsültem. Hát ezért is járok most mérnök egyetemre, lassan közeledve a 30-hoz, hogy legyen B terv. Van 2 szakmám, de nem elég, egyszerűen muszáj több lábon állni, ha nem akar az ember újra sz*r melókba kényszerülni :)

Jézusom, milyen emberek irkálnak ide?

A kur.va az kur.va, kár bármiféle nevetséges séf meg egyéb hasonlattal mentegetőznötök. Aki eleget fizet, az megdughat, megvehet titeket úgy, mint egy darab húst a hentesboltban, és kb. ugyanúgy is bánhat veletek (persze, nyilván mondhatnátok, hogy "escort" meg "nem hagyjuk magunkat", meg "kulturált kuncsaft", de szerintem kár lenne ilyesfajta önérzetre hivatkoznia bárkinek, aki azzal keresi a létminimumnál magasabb szintű életszínvonalra valót, hogy havonta megdugják páran).

Nem utasítom el a prostitúciót a társadalom nyomorban élő tömegei között, akik azért KÉNYSZERÜLNEK erre, hogy életben maradhassanak, vagy tudjanak mit enni ők, a családjuk, vagy a gyerekük. Azokat a lányokat elfogadom, és valamilyen szinten meg tudom érteni, és sokkal többre becsülöm őket, mint titeket.

Aki viszont azért megy kur.vának, hogy jobban (és ez a kulcsszó) éljen, az számomra gusztustalan, elítélendő, és szóba sem állnék egy olyan nővel komolyan. Tulajdonképpen mind erkölcsi, mind biológiai értelemben a női lét legalját képviselitek.