Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan "vészeljem át" a következő 1 évet?
A barátom hétfőn megy ki Ausztráliába egy évre tanulni és dolgozni. Sajnos hazajönni nem tud közben, mivel a tanulás és a munkagyakorlat folyamatos - talán 2x1 hét szabadsága lesz, de a repjegy nem olcsó.
7 éve vagyunk együtt. Én 15 voltam, amikor összejöttünk, tehát életem szinte minden fontos pillanatában ott volt, és most úgy érzem, nélküle el fogok veszni a világban. :-(
Tudom, hogy 1 év nem a világ, de mégis nagyon hosszúnak érzem ezt az egészet...
Mit tanácsoltok, hogy könnyebb legyen kibírnom a rám váró hónapokat?
Én 22L és 27F
Nagyon remélem, hogy nem lesz igazam, de az esetek többségében ez a kapcsolatok végét jelenti. Az embereknek vannak testi, lelki igényeik és ezek bizony elnyomják a erkölcsi tartást is olykor. Ez a legrosszabb eshetőség, de elég valószínű.
Nem leírni akarom a kapcsolatotokat, ne érts félre! Szerintem ne engedjétek el úgy egymást, hogy erről nem beszéltek.
1 év nagyon sok csak facebook-kal. Szerintem elég nagy az esély arra, hogy vége legyen.
Esetleg a nyarat nem tudnád ott tölteni?
És mi lenne, ha te is mennél vele?
Ha van egy jól működő kapcsolat, akkor én bizony nem válnék meg tőle egy évre. Simán tönkreteheti a távolság és a minimális kontaktus.
Köszi a válaszokat!
Skype menni fog, bár az időeltolódás miatt nem lesz egyszerű. Én júniusban végzek a sulival, akkor állok neki melót keresni, és ugye ha a szakmámban nem találok, akkor marad a 3 műszak, ami még nehezebbé teszi a dolgokat.
Tudom, hogy egy hajszálon fog függni a kapcsolatunk, de szeretném/szeretnénk azt hinni, hogy átvészeljük valahogy. Átbeszéltük a dolgokat, és kölcsönösen elvárjuk a másiktól, hogy ha valamelyikünk úgy érzi, hogy nem bírja tovább, esetleg más került a képbe, akkor szóljon a másiknak, hiszen így fer és tiszta a dolog.
Nyáron megpróbálok kijutni, de 2-3 hétnél tovább nem tudok maradni - a drága szállás (ő koleszban lesz, nem vihet fel oda senkit), és amiatt, hogy nekem is munkát kell keresnem.
1 évre nem igazán szeretnék és tudnék kimenni nagyszüleim (már idősek) és a kistesóim (2 és 6 évesek) miatt, plusz most már 22 évesen dolgoznom is kellene.
Először is, csak rajtatok múlik, hogy átvészelitek-e ezt az időszakot. :) Ha igazán akarjátok, akkor sikerülni fog. Egyébként itthon együtt éltetek?
És akkor a jó tanácsok. Először is próbálj nem gondolni rá, nem beszélni arról, hogy 1 évre megy ki, mert ez így tényleg soknak tűnik leírva-kimondva. Inkább úgy fél év után érdemes arra gondolni, hogy "már túl vagyunk a felén", aztán "már csak a harmada van hátra" "már csak 2 hónap".
Skype (vagy azzal ekvivalens) mindenképpen, lehetőleg naponta. Bár nagy az időeltolódás, de gondolom egyik helyen este, másik helyen reggel felosztásban megoldható. Próbáljatok ugyanúgy és ugyanazokról beszélgetni, mint egyébként, továbbra is megbeszélni a problémákat, stb. Így a visszatérés sem lesz olyan fura.
Te pedig foglald le magad minél jobban a köztes időben. Remélem van munkahelyed/tanulsz valamit, az már önmagában is sokat jelent, belemélyedhetsz abba is, de azon kívül barátokra, családra szánj több időt, sportolj, olvass, fess, amit szeretnél.
Hirtelen ennyi jutott eszembe, ha esetleg lesz még valami, akkor azt is leírom. :) Az első pár hét, 1-2 hónap biztos nehéz lesz, de bizonyos mértékig ehhez az állapothoz is hozzá lehet szokni. Ha ezt is átvészeli a kapcsolatotok, akkor már szinte biztos, hogy jó lóra tettetek. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!