Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy vészeljem át a következő időszakot?
Előre kérek mindenkit, ne oltsatok le, nagyon el vagyok így is kenődve.
2és fél éve vagyunk együtt, van egy kisbabánk. Nagyon boldogok voltunk, aztán megjött párom ítélete egy majd 5éves szabálysértési ügyben, ami amúgy röhej: 6hó letöltendő. Ezen nagyon kikészültünk, nem akartunk hinni a fülünknek, ő nagyon megváltozott, iszonyúan befordult, nagyon sokat járt el a barátokkal. Ez eleinte nagyon rosszul esett, de beletörődtem, már nem cseszegettem érte. Erre hétfő este elém állt, hogy mivel már bármikor jöhet a behívó, pár héten belül, elmegy egy barátjához, mert nem innen akar bemenni, mert biztos mégjobban össze lenne törve, így szokja, hogy külön vagyunk. Sírtam, de elfogadtam. Azt mondta, addig is jön, segít (műtétek előtt vagyok) nem hagy cserben. Kedden összecsomagoltunk pár cuccot neki, elment, később még beszéltünk, mondtam h ügyes legyen(sose kellett magáról gondoskodnia). Ma reggeltől délutánig ki volt kapcsolva, 4óta be van de nem veszi fel, se nekem se a barátainak. Nagyon készvagyok, úgy érzem nem fogom kibírni, nem tudom miért nem beszél senkivel, de már most összetörtem,mi lesz így hónapokig? A picivel hogy bírjuk ki nélküle? Tudom önző vagyok, neki nehezebb lesz... De majd megszakad a szívem. Olyan egyedül vagyok, család barátok amúgy is szegényes létszámban vannak, és nem nagyon vigasztalnak. Hogy megélni hogy fogunk azon el se kezdtem még görcsölni. Mondjatok valami okosat.
Szia!
Nagyon nehéz helyzet lehet, ezt elhiszem..de a börtönök annyira nem kemények, bemehetsz majd hozzá meglátogatni, tarthatjátok egymásban a lelket..és fél év nem olyan nagy idő.Kitartás!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!