Mit tennétek a helyemben? (hosszú)

Tudom szánalmasan apró probléma, de engem kezd felőrölni.

Volt egy barátom, akivel egy évet jártam, de a kapcsolat végére elegem lett abból, hogy nem törődik velem így szakítottunk. Időközben megismerkedtem egy másik fiúval és a szakítás után úgy 1-1,5 hónappal összejöttünk (eddigre már úgy fél éve ismertem). Jártunk, már kulcsot akartam adni neki a lakásomhoz, mikor beszereztem egy macskát, kiderült, hogy undorodik az állatoktól, nevetséges megkötései voltak, a maccs nem mehetett a közelébe stb. Ezzel csak az a baj, hogy az én életem fontos részét töltik ki az állatok, gyerekkorom óta mindig van valamim, amivel foglalkozhatok, játszhatok. Állatok nélkül nem élet az élet, a fiú viszont nagyon féltékeny lett a cicára. Nem tehettem mást, kiadtam az útját, ő ezt tökéletesen megértette és elfogadta. Mielőtt megköveznétek az én meglátásom az, hogy a velem élő állatért felelősséget vállaltam, ő is családtag, nem dobom el, ha kicsit kényelmetlen vele élnem valamiért, hanem a saját körülményeimen próbálok alakítani.

Közben visszatért a volt barátom, hogy újra akarja kezdeni velem, tényleg sokat változott jó irányba, de nagyon félek, hogy ha visszakap, megint bele fog kényelmesedni a helyzetébe. Az összes barátnőm és a családom is kiakadt ár azon is, hogy szóba állok még a fiúval.

A kérdés adott, szerintetek jöjjek össze vele és legyek optimista, vagy felejtem el őt is és egyelőre élvezzem a függetlenséget?