Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Kérlek, nyugtassatok meg! Van még esélyem a tartós és jó házasságra?
Az a helyzet, hogy bármilyen jó kapcsolatról hallok a környezetemben, az mind úgy kezdődik, hogy "mi már 16-17 éves korunktól ismerjük egymást", "volt időnk összecsiszolódni", "jól megszoktuk egymást ennyi idő alatt". Anyu is 15 éves korától ismeri aput, 17 éves korától menyasszony volt, 25 éves korában férjhez ment. Hosszú jegyesség volt, de legalább biztos háttér volt neki apu. A testvére úgyszintén, 25 éves korában már az unokatesóm is megvolt. Idegenektől ugyanezeket hallom vissza, amikor jó házasságról beszélnek.
Igen ám, de én meg 24 éves vagyok, és sehol senki!
Nekem is volt kapcsolatom 17 éves koromtól huszonéves koromig (azért írom így, mert hol így voltunk már a végén, hol úgy, nem volt egyértelmű a vége, de mára már nem véletlen, hogy vége van), és azóta nem volt hosszú kapcsolatom, viszont mondhatom, hogy rengeteg, de tényleg rengeteg rövidebb-hosszabb ismerkedés. Akivel valóban el tudtam volna képzelni az életet, az valóban a 17 éveskori kapcsolatom volt, ha összejött volna.
Ami a mostani ismerkedéseimre jellemző: ebben a korban már mindenkinek megvan a kialakult, önálló élete, elvárásai, elképzelései, amiket a legjobb szóval is úgy tudnám jellemezni, hogy mostmár az a cél, hogy "összeegyeztessük őket", s nem az minden bajunk, hogy hányas lesz az érettségi. Valóban van abban valami, hogy akkor még szinte együtt nőnek fel a párok, a gondtalanságban ki lehet bontakozni, de ilyenkorra már játszik a "begyepesedés is", főleg a nekem szóba jöhető, közel harmincas és még mindig egyedül élő, agglegény pasiknál (akiknél meg nem is mindig egyértelmű, hogy miért maradtak még mindig egyedül, azaz nagyon sok a degenerált köztük, ez keserű tapasztalatom)
Én lejjebb adtam az "igényeimet", rajtam már nem múlik, úgy érzem, de mégsem jön össze semmi.
S ha sikertörténetet akarok hallani, akkor sose hallok olyat, hogy két közel harmincas ember (mire odajutok, én is leszek annyi) valahogy összerakta a két életet, és összejött. Mikorra csiszolódnak azok össze? Mire kifutnak a termékeny korból?
Katasztrófának érzem ezt az egészet, és el vagyok keseredve. Kérlek, nyugtassatok meg, ha van mivel! Rendesen Bridget Jonesnak érzem magam.
Úgy szeretném visszaforgatni az idő kerekét, de én már nem tudom elmesélni a gyerekeimnek (ha lesznek egyáltalán), hogy anya és apa milyen régtől ismerik egymást.
válasza:
válasza: válasza:Nem veled van a baj, a mai világban nem divat az, hogy a 17 évesek összejönnek és életük végéig jól elvannak...
Az Én szüleim is 17-18 évesek voltak amikor megismerkedtek...Én csodálom, hogy a mai napig együtt vannak...Nem írom le, hogy miért.
Anyám mindig azt mondta, hogy sose nősülj meg fiam! Apám meg azt, hogy élvezd az életet...
Na erről van szó...Addig amíg az emberek nem nyugszanak le, azaz fiatalok, addig nem lesz tartós a kapcsolatuk...
24 évesen azért elég gáz a felfogásod, lehet, hogy most sehol senki, de azért nem kell rögtön a falnak rohanni!
És nem is arról van szó, hogy lejjebb kell tenni a mércét...Egyszerűen csak a korodbeli pasik most élik párkapcsolatuk alapfázisát, ami neked 17-2x éves korodig tartott...A jó pasiknak barátnője felesége van, éppen a gyerekvállalást tervezgetik. Ezért nem találsz korban hozzád illőt. Az egyedülálló idősebbek 30-as pasik, meg már túl vannak életük első fázisán, ami legtöbb esetben rosszul sikerült és ezért élnek egyedül...Őket nehéz lesz meggyőzni az összecsiszolódásról, mert nekik valószínűleg nem sikerült ezt a problémát a korábbiakban megoldani vagy éppenséggel áthidalni...Nem feltétlenül azért függetlenek, mert degeneráltak...És nem is biztos, hogy szeretnek függetlenül élni...
Most nem találsz senkit...De, ha már az elején feladod a reményt, hogy igen nemsokára biztosan találok valakit, aki megfelel nekem, akkor mégis mit vársz?
A férfiak nem szeretik a túlcsorduló érzelmekkel átitatott nőket, nekik nem Bridget Jones-ra van szükségük, hanem egy komoly érett partnerre...
Az unokatestvérem pont a fordítottját meséli nekem...
Azt mondja, hogy netes professzionális randi oldalakon szokott néha partnert keresni, mert most épp nincs barátnője...Az unokatesóm, egy életvidám, mindig mosolygós srác...Veled egykorú egyébként...Na azt mondta nekem a múltkor, hogy elment pár személyes találkozásra és nagyon rossz tapasztalatai vannak!!! A nők akikkel találkozott, depisek, befordultak és ettől elment a kedve az egésztől! Amikor egy pasi meg akar ismerni egy lányt, akkor nem kell lerohanni rögtön érzelmekkel és érzésekkel, nem kell bánatról magányról beszélgetni, csak önfeledten szórakozni és élvezni az együttlétet, azért randi elvégre!!!
Azok a nők akik folyton befordulnak, nincs egy vidám megnyilvánulásuk sem, azok ne keressenek partnert, mert a pasi nem arra való, hogy folyton a lányok sirámait hallgassák...
Az a sok idétlen szappanopera a tévében, meg az a sok szerelmes regény, teljesen meghülyíti a nőket, akik át akarják élni a filmekben, illetve a könyvekben olyan szépen megtestesített, vagy leírt romantikus történetet, mert az olyan szép, vagy éppen jól végződik!
;) Nah ja az élet nem mesekönyv!!! És nem is televíziós szerep... Igen telis-tele van az élet szépséggel, de kaphatsz a csalódásból is...A lényeg, hogy ezeket egyensúlyban tudd tartani!!! Az arany középút, ami mindenre igaz...Hiszen nincs jó, rossz nélkül!!!
Viszont vidámabban kellene látnod a világot...Te sem véletlenül vagy éppenséggel egyedül...Lehet, hogy az élet türelemre tanít?!
31/F
válasza:Rövid leszek.18 voltam mikor a párommal összejöttem, 22 amikor jött a gyerek, 25 amikor szétmentünk.
el voltam keseredve, hogy kinek kellek majd ennyi idősen gyerekkel. kellettem. 26 évesen összejöttem egy normális emberrel és ennek már 8 éve. most jön a baba:-))
Tehát van eél:-))
válasza: válasza:"bármilyen jó kapcsolatról hallok a környezetemben"
Hány ilyen kapcsolatról hallottál? 5? 10? Egy 7 milliárd lakosú Földön?
"én meg 24 éves vagyok, és sehol senki!"
Ha mesélő kedvem lenne, akkor mesélhetnék két barátnőmről is, akik 25-28 éves korukig szűzek voltak, azóta viszont házasok. De inkább nem mesélek, mert ez ugyanannyira nem reprezentatív, mint a te történeteid. 24 évesen nem késtél le semmit.
Ne azzal foglalkozz, hogy másokkal mi történt, foglalkozz magaddal.
"akiknél meg nem is mindig egyértelmű, hogy miért maradtak még mindig egyedül, azaz nagyon sok a degenerált köztük"
Akkor képzeld el, hogy ebben a pillanatban egy agglegény férfi éppen azt magyarázza, hogy nem lehet tudni, miért van egyedül egy 24 éves nő, biztos degenerált. Milyen érzés?
"sose hallok olyat, hogy két közel harmincas ember (mire odajutok, én is leszek annyi) valahogy összerakta a két életet"
Mostanában az a tipikus, hogy 35/30 éves párok házasodnak. Gazdasági okai vannak.
"én már nem tudom elmesélni a gyerekeimnek ... hogy anya és apa milyen régtől ismerik egymást."
Veszélyes, ha 24 éves korban még mindig ilyen motivációid vannak.
Kell neked a házasság másra is azon kívül, hogy elmondhasd, hogy házas vagy N évesen? A kérdésnek ezt az oldalát kellene kidolgoznod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!