Ezzel túl rátelepszem a barátomra?

Lassan két és fél éve vagyunk együtt.

Nos, nem túl rózsás a helyzet. Egyre jobban úgy érzem, hogy én jobban szeretem, mint Ő engem.

A szülei, legalábbis az édesanyja nagyon nagy befolyással bír felette(együtt alszanak...).

Egy iskolába járunk, és minden szünetben együtt vagyunk. Ezen felül én elvárom a barátomtól, hogy heti 2x tudjunk maradni iskola után egy órát(20 percre lakunk egymástól, de sose jó neki, és én úgy érzem, az anyja miatt). Iskolában is azért vagyunk minden szünetben együtt, mert Ő így szeretné.

Plusz minden szombaton átmegyek hozzá. Ezen kívül este egy órát chatelünk. Nekem ez nagyon kevés, azért, mert sokkal jobb lenne, ha chat meg a szünetek helyett inkább délután lennénk együtt, de ez nem kviitelehető a részéről. Plusz SOSE megyünk el sehova. A kapcsolatunk alatt kb. 4x voltunk együtt valahol(pl. állatkert, mozi).

Én minden este, miután chateltünk, rá egy órára küldök egy "esti üzenetet", amit Ő vagy másnap este olvas el, vgy pedig amint géphez jut.

Egy csomószor van, hogy nem jön fel esténként, de én ennek ellenére küldök neki. Ő ilyenkor egy-két szóval letudja. RÁkérdeztem, hogy zavarja-e, de azt mondta, hogy nem, és mindig megnézi, és örömmel válaszol, ugyanakkor amit ír, abból sokszor nem ezt látom. Ha meg nem írok neki, egyből megjegyzi, hogy nem kapott tőlem.

Egyre jobban azt érzem, hogy csak azért van ez a kapcsolat mert teszek érte.

Ma se jött fel, és nem is írt egy sms-t sem, így egész nap nem beszéltünk. A tegnapi üzenetemet se látta. ÉS most nem tudom, hogy írjak-e neki. Tudom, hogy BUTASÁG, de ha nem írok rosszul érzem magamat, mert szeretem, ha meg írok megalázva, hogy már emgint adok, és majd kapok rá egy mosolyfejet vagy ennyi....