Tényleg megharagudhat ennyire valaki? Hiszen azelőtt szeretett, akkor hogy lehet?

Decemberben szakított velem a párom, ez egy hosszú és bonyolult történet sajnos.

A lényeg viszont az, hogy nem azért hagyott el, mert nem szeretett, hanem azért, mert nem volt más választása.

Könyörgött, hogy ne haragudjak, hogy maradjunk barátok, mert ő magyon szeret ( én is őt ), és szeretne velem kapcsolatban is maradni, meg a bocsánatomat kérte.

Mivel szerettem, és a helyzet így hozta, így méltósággal viseltem a szakítást, és elfogadtam a bocsánatàt, hogy ha már együtt nem lehetünk, hagy legyek jelen az életében, mert szeretem nagyon.

Megbocsátottam neki sokmindent, de ez a legutolsó dobása hatalmas volt, mégis megbocsátottam.

A barátságunk nagyon jól működött.

Viszont most két hete nem szól hozzám, mert megharagudott rám, mert visszahallott valamit, amiről én tudtam.

Válltig állítja, hogy én pletykáltam, pedig nem, mert megígértem, hogy nem mondom el, nem is mondtam.

Azt viszont nem tudom, ő kinek mondhatta el.

Nem áll velem szóba, face-ről letörölt, telefont kinyomja, nem köszön.

Mindez úgy érzem, ok nélkül.

Próbáltam vele beszélni, legutóbb múlthét pénteken, akkor azt mondta, hogy hagyjam, meg hogy megutált. (WTF?)

De miért?

Próbáltam bocsánatot is kérni, hátha, de nem.

Nem eszem, rosszul alszom, 2 hét alatt 8 kg-ot fogytam.

Belebetegszem ebbe, a lelkem lassan belehal.

Mit tehetnék?

Nem akarom elhinni, hogy megutált, mindez csak egy ürügy talán.

Én mindent, de tényleg mindent megbocsátottam neki, ő meg ezt teszi velem?

Nem ezt érdemlem, és belehalok a lelki fájdalomba...

Hogyan békíthetném meg?