Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van valóságalapja a Barátom felháborodásának, amiért belenéztem a személyes dobozába?
2 éve ismerkedtünk meg, az első lány vagyok az életébe, a szülei régen elváltak még a 2004 körül, amennyit barátom elmondása alapján tudok hogy az Apukája légiós távollétét, nem tudta elviselni a családi kapcsolat, ezért jobbnak látta az Anyukája ha külön mennek, a törvény neki ítélte a barátomat, mivel még kiskorú volt, a közös családi házból a válás után kivette a részét az Anyja, és a barátom visszaköltözött hogy az Apja házában lehessen, egyedül élt, 8 hónap után kérte hogy költözzek oda hogy ne legyen egyedül, ebbe belementem
Viszont nem értem hogy ennyi idő után mi rejtegetni való van abban, ha kap egy levelet Franciaországból. Nem vagyok egy kíváncsi fajta, de késztetést éreztem arra hogy megnézzem a leveleket, volt amit francia nyelven írt neki az Apja, de nem beszélem a nyelvet ezért nem értettem mi állt benne, megnéztem egy magyarul írtat is, ebben pedig semmi különös nem volt, teljesen hétköznapi módon íródott.
Nem úgy tettem vissza a levelet, és ezt észre is vette pár nappal később, mondta hogy menjek oda, majdnem lendületből arcon vágott, úgy merevedett meg egy pillanatra a keze, elhordott mindenféle hülyének hogy ennyi lelkiismeret nincsen bennem, hogy oda álljak elé és megmondjam hogy belenéztem abba a levelekbe.
Tegnap arra keltem fel éjszaka, hogy csak én fekszem az ágyban, miután kimentem a nappaliba megálltam félig a szekrénynél, és egy régi videót nézett amin az apja beszél hozzá egyenruhában, meg a barátom is benne volt ebben a videóban amikor 5 évesen a szülinapi tortánál áll katonai sapkában és az Apja mellette guggol, Ő pedig sóhajtozva sírt, és halkan mondta hogy "mikor jössz haza, nagyon hiányzol nekem"
Nekem nagyon rossz érzés volt ez, a torkomban volt a szívem, és majdnem sírtam így visszamentem inkább lefeküdni.
válasza:úgy tűnik az apjával különösen jó a kapcsolata a nőket pedig az anyja miatt valószínűleg egy kicsit gyűlöli. (mivel elhagyta a szeretett apát, valszeg ezért)
az a pofon is inkább a női nemnek, azon belül az anyjának szólt volna nem pedig neked szerintem.
persze ez nem azt jelenti, hogy neked kell ezt eltűrnöd.
érdemes lenne elbeszélgetni vele. hátha megnyílik stb.
ha az anyjával "szar" a kapcsolata akkor pótanyát is kereshet erre is érdemes odafigyelni.
ez nem ilyen egyszerű, hogy egy gyakori kérdések fórumon valaki azt írja, hogy süssél neki szilvás buktát mert azt szereti és minden rendben lesz köztetek.
mondd el neki, hogy szeretnéd őt megismerni, mellette lenni stb és ha ketten nem tudtok elbeszélgetni és mélyíteni(!) a kapcsolatot akkor párterápia.
megéri azt a pár tízezer forintot, mert ez egy csomó csúnya dolgot rejtegethet.
nőgyűlölet, apakomplexus, szülői pótlék keresés, megfelelési kényszer, társfüggőség.
ezekből 1 is elég, hogy tropára vágjon titeket
részedről meg kóros kíváncsiság!:D najó csak vicceltem:))
válasza:A leírtakból nagyon úgy tűnik, hogy komoly és maradandó lelki sérülést okoztak neki a történtek és most rajtad csattant az ostor.
Igaza van az előbbi válaszolónak, eltűrnöd nem kell.
Még akkor sem, ha butuska módon olyanba ütötted az orrod, ami nem rád tartozik.
Én is haragudnék ilyen esetben, de eszembe sem jutna, hogy megverjem emiatt azt, akit szeretek és szerintem egy ép lelkű embernek sem.
Próbálj vele beszélgetni, esetleg ha nem javul a helyzet, tényleg valami terápiát keresni.
válasza:te jó ég, te tényleg a pótanyja vagy.
az anyukák ilyen megbocsájtóak a icipici csemetéjükkel.
amit tett az nem megértendő vagy elfogadandó...
ez beteges ragaszkodás a múlthoz, a szülőkhöz, valamihez.
ez egy olyan dolog amit meg kell oldani, fel kell oldani nem pedig elfogadni, hogy "áhh az én bélám már csak iyen, jó ez így nekem"
tudod mit? te tudod
válasza: válasza:Úgy értelmeztem, meg is ütött.
De maga az indulat is sokat sejtet. Ez mindenképpen egy mélyen gyökerező probléma lehet nála.
válasza:de nem a pofon szándéka vagy megléte a lényeg, ne dobáljátok a gumicsontot neki, mert így is hajlamos a vesztébe rohanni a leányka.
a viselkedés az ami nem normális. kit érdekel a pofon?
ha a viselkedése megváltozik azzal a pofonveszély is elmúlik.
ne a tünetet kezeljétek, hanem az okot.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!