Családfüggőség! Szerintetek kezelhető valahogyan a párom családfüggősége, ami szerintem már túlmegy az egészséges határon?

Figyelj, egy vidéki srác miattad költözött vadidegen helyre, ahol nem ismert senkit, ahol azért akárhogy nézzük is, más minden, mint nála otthon, és ez biztos nem komfortos, otthoni barátok, régi szokások és helyek ezzel "elvesztek" neki, biztos gyökértelennek érzi magát és nehezen barátkozik, ezt azért meg kéne érteni :)

Ahogy azt is, hogy hiányzik a család-nekem is hiányozna.

Azért egy ésszerű határt kell szabni a dolgoknak, de te is tehetsz engedményeket: hazamész vele, vagy te hívod meg hozzátok a családját, a helyi barátait, stb.

Két hetente egy hétvége azért elég kéne hogy legyen.

Szerintem ha látja, hogy segíted, ő is megértőbb lesz ha kettesben akarod tölten9 a hétvégéket :)

Fuss! Menekülj!

Az én kapcsolatomnak, most lett vége. Nekem a barátnőm 26 évesen olyan függőségben élt a szüleitől, hogy az hihetetlen. Fájni fog, de inkább ugorj ki, mert végül úgy is rámegy a kapcsolatotok. Jobb előbb túlenni rajta. Tanulj az én hibámból és ne tedd tönkre magad lelkileg miatta.

Menekülj! Saját tapasztalat, soha nem lesz vége.

Ha esetleg komolyabbra fordul a dolog, netán gyereketek lesz, arra is rátelepdek. Te meg lesheted kívülről, és bólogathatsz kedves anyósnak, hogyan kell gyereket nevelni. Hagyd anyuci kicsi fiát, had pátyolgassa a mami.

Te meg keress egy felnőtt pasit.

3-as vagyok

Szerintem ez például ez egy fontos kérdés egy kapcsolatban h ki mennyire családcentrikus,ez olyasmi ami ha nagyon különbözik,akkor a másik nem is érti mi van.

Nem,ebből nem lehet kigyógyulni-valakit így neveltek,másokat meg amúgy.

Nem tudok tanácsot adni, mert én is ilyen helyzetben vagyok a Párommal, csak mi még nem élünk együtt és nem vagyok benne biztos, hogy fogunk 5 éven belül.

Nem irigyellek. Nálunk is lesz ilyen kórság később ha együtt akarnánk élni. Sajnos itt is jelen van a családfüggőség és ebből szerintem sok problémánk lesz, mert én nem akarok (már ha egyáltalán sikerül összeköltözni) éveken keresztül a családjával élni, mert addig ő nem lesz önálló ember érzelmileg. Egy dolog, hogy dolgozik és magát már eltartja de minden másban teljesen olyan mint egy tizenéves akinek nagy mértékben szükség van az anyjára főképp... Én képes lennék elmenni miatta majd 100 km-re a családtól, ő meg a szomszéd városba nem akar. Mindig azt a lehetőséget emlegeti hogy majd együtt náluk - ahol hozzáteszem egy szabad ágy nincsen számomra ha a testvére is kapcsolatban van valakivel és ez így lesz amíg valaki onnan el nem költözik tőlük. Évekről beszélünk. Én nem akarok majd vagy 5 vagy több évig különélni és egymáshoz járkálni. Pénzügyileg amit erre ráköltünk, a közös lakra is ráfordíthatnánk...