Lányok, járnátok egy olyan sráccal akinek pszichés problémái lettek a rákos betegsége után?

23 vagyok, limfómám volt. Sajnos idegileg kikészültem miatta. Az összes barátom cserben hagyott, féltek tőlem, azt hitték fertőző vagyok. Ezért nem is látogattak hónapokig, felém se kérdeztek. Barátnőm akivel 3 évet voltam együtt még a betegség diagnosztizálása során hagyott ott (még ki sem derült hogy gyógyítható e). Ennek már 2 éve, de azóta se szedtem össze magam. Néha pánikrohamaim vannak, arra ébredek hogy újra rákos lettem. Ha bármilyen betegséget elkapok, azonnal rákra gyanakodom és kiborulok. Ilyenkor addig megyek amíg meg nem ismételik a vizsgálatokat a rákra és negatív nem lesz az eredmény.

Pszichiátriai kezelésre is járok már 2 éve, szedek gyógyszereket is, de a ráktól való félelem mindennél erősebb bennem.

Nagyon egyedül vagyok, nincs senkim. Szüleim nem élnek, testvéreim nincsenek. Már barátaim se. Amúgy csomagfutárként dolgozom, de az elég magányos meló, ott sem sikerült haverokra vagy barátnőre szert tennem. Amikor kiderül hogy rákos voltam, az emberek megijednem tőlem. Nagyon vágynék egy párra, de úgy érzem nincs így esélyem rá. Az állapotom szerintem azért sem javul mert egyedül vagyok, ha lenne valaki mellettem lehet hogy le tudnám győzni ezt az egészet.