Neked milyen a párkapcsolatod? Mi az, amit nagyon szeretsz benne, és mi az, amin változtatnál?

Olyan jó,hogy nem is hittem volna,hogy nekem ilyenben részem lehet :)

Azt szeretem,hogy a barátnőmmel annyira egy hullámhosszon vagyunk,hogy tudjuk egymás gondolatait,hogy mi lesz a másik reakciója és ráadásul pont ugyanaz mindkettőnknek.

Nincs olyan,amin változtatnék.

18/L, 23/F 0,0833 éve együtt

Szeretem hogy FÉRFI minden értelemben, de nem nyom el

Változtatnék a lakhelyén, de úgyis beköltözik a városba :)

Első vagyok: az egyik legnagyobb probléma a 16 éves önmagam volt, aki kicsit defektes kis csitriként azt hitte övé a világ. Ebből nevelt párom élettapasztalata egy nőt. Ő is sokat változott, nyugodtabbá tettem, meg elfogadóbbá az élettel kapcsolatban. Sokszor adtam neki erőt, hogy túlélje a szüleit.

Hullámvölgyeket nálunk az én anyám, nála az apja jelent sokat. Anyám kitiltotta őt, 4 hónapos veszekedéssorok, az apja szimplán hülye sokszor.

Egyszer azt hitte megcsaltam egy sráccal, 2 napos volt a szakításunk.

De átlagban van hetente valami, amitől a falra tudunk mászni, hogy csak azért se lehessen ellavírozni a langyos vízben.

Mi mindent kommunikációval oldunk meg, kibeszéljük és próbálunk türelmesek lenni, mert többet ér a kapcsolatunk, mint bármi más.

A ti hullámvölgyeteket is úgy lehet megoldani, ha mindketten akarjátok, de ez attól is függ, hogy mi a gond, akkor talán jobban tudnánk tanácsot adni.

Mi fél éve vagyunk együtt. Az elejétől kezdve együtt is élünk. 25 és 28 évesek vagyunk.

A kapcsolatunk nagyon jó. Mindketten tapasztaltak vagyunk, éltünk is már együtt exünkkel. Így az apró problémákat egy pillanat alatt megoldjuk.

Nagyon szeretem azt, hogy valóban minden helyzetben szeretettel, toleranciával viszonyulunk egymáshoz. Azaz elfogadjuk olyannak, amilyen, nem akarjuk megváltoztatni.

Néhány dolgon változtatnék: szívem szerint kiraknám a lakótársunkat, mert jobb lenne kettesben (de ketten nem tudnánk fenntartani a lakást, ráadásul köt a szerződés, úgyhogy egyelőre ez marad), és keresnék neki egy kevésbé fárasztó, kevésbé stresszes, és jobban fizető munkát.

Egy komolyabb problémánk volt, az én előző munkahelyem miatt, mert kikészített, egy hónapig rágta a fülem, mire felmondtam. Akkor mondott olyat, hogy ő nem fog ahhoz asszisztálni, hogy módszeresen tönkreteszem magam. Ez rosszul esett, de aztán megmagyarázta, hogy arra gondolt, hogy ha kell, bemegy és kirúgat, elhagyni nem akar :D

Szóval furán hangzik, de tényleg nagyon jó, harmonikus a kapcsolatunk,szinte tökéletes. Ha megfilmesítenék, sziruposan csöpögős lenne :D

Az előző kapcsolataimban voltak problémák, számítógépes játék miatt, alkohol, fű miatt, hízás miatt. Előbb vagy utóbb mindnek vége is lett. Ezek után nagyon remélem, hogy a mostaninak nem lesz.

21L, 22F, 2 éve

Egyszerűen fantasztikus...életemben nem hittem volna, hogy eltűrök valakit magam mellett vagy így elfogad valaki (egyszerűen érzelmileg labilis személyiség voltam nagyon sokáig) Ő az egyedüli, akivel önmagam lehetek, még a családom is megjegyezte, hogy vele más vagyok. Számomra még mindig a rózsaszín köd állapot áll fent, csak talán már jobban ismerem őt is ennyi idő után.

Hullámvölgyekben nem bővelkedünk, egy van folyamatosan, mégpedig a távolság. Külföldön kapott munkát én meg még egyelőre a tanulmányaim miatt nem tudok kimenni és nagyon kevés ez a 3-4 havonta 3 nap otthon és akkor is csak az esték velem, mert az ő családjával is kell lennie... De szeretem és kitartok mellette, és amennyire ismétli, hogy mennyire szeret és hiányzom és bármit megadna értem, tudom, hogy ő sem gondolja másképp, hiába a nagy távolság.

Elméletileg ő szerinte sose gondolta, hogy lesz valaki, aki kibírja vele, vagy, hogy ő nem akar másfelé kacsintgatni...ami először eléggé nyugtalanító volt, de tudja, hogy egyből rájönnék, és mostmár amúgy sem ilyen...felfogása van mondjuk így. Pláne, hogy ő komolyabban gondolja, hogy ha még 2 évet lehúzunk együtt, ő esküszik elvesz feleségül... haha...

Egyedül az zavar, hogy nem képes lemondnai a cigiről, de ez legyen a legnagyobb bajunk :)