Ma véglegesen kilépett az első szerelmem az életemből, tudnátok valami biztatót vagy vigasztalót mondani?

Azt hogy nem vagy egyedül én is így vagyok , csak mi sajnos nem jöttünk össze :( ami sokat ront a helyzeten.

Menj társaságba és ismerkedj hátha találsz valakit , én is ezt teszem.

Ezen szinte mindenki átmegy. Hülyeség lenne azt mondani, hogy ne foglalkozz vele, mert ilyenkor úgyse érdekel más. Ez a fiúkra is vonatkozik, egyelőre ne keress mást, abból csak görcsölés lesz. A szakítás hasonlít a gyászhoz, ahhoz, hogy tovább tudj lépni, szembe kell nézned azzal, hogy tényleg vége. Ha elég bátor vagy, vállalod a fájdalmat, amit a gyászban való elmerülés és a véglegesség megértése okoz, akkor görcsök nélkül jön a következő kapcsolat. Ellenkező esetben ugyanazokat a hibákat követed el újra és újra.

Az első szerelem nagy ajándék, nagymama korodban is úgy emlékszel majd rá, mint most. Mindenki vigyáz rá, aki ismeri és átélte, kicsit keserű, kicsit édes emlék lesz, megtanulsz miatta mosolyogva sírni.

Üdv a klubban! :)