A párom nélkülem megy külföldre a kollegáival. Mit tennétek ebben a helyzetben?

Maffiat idézem:

"ha már így startból megvan határozva, hogy kié az utolsó szó a házban.

Ez nem erről szól. (Mellesleg máskor meg sírnak a nők, ha nem elég határozott a férfi. Hogy is van ez?) Arról van szó, hogy egy házasság az nem rabság jó esetben. Vagy amíg nem házasodtak össze, nem történtek ilyenek? :) Érted...

"Az ilyen jelentéktelen részletek nagyon is jelentősek és pont az ilyen apróságok árulnak el nagyon sokat egy ember jelleméről , csak sajnos az emberek többsége pont az ilyen kis részletekre nem figyel soha."

Mert milyen ennek az embernek a személyisége? Nem ismered, én sem. De ha nem ismerünk valakit, miért kell egyből a rosszabb dolgokat feltételezni róla?

Figyelj!!! Ne hisztizz, hanem próbáld meg magad a helyébe képzelni... Egyre jobban elterjedt ez a csapatépítési program, és nem jó kimaradni belőle... Megértem, hogy nem szeretne kimaradni belőle... Nászútra elmehettek utána is... Ne tetézd ezt a megosztottságot benne egy adag hisztivel, meg érzelmi zsarolással...

Hidd el, ha lett volna nászútterv arra az időre, akkor nem menne... de így... És mostmár ne is süsd el ezt a poént, mert csak magadat hozod kellemetlen helyzetbe...

Mi a helyzet Baby? - Te nem érted, igaz ?

„Arról van szó, hogy egy házasság az nem rabság jó esetben “ – Ez így is van. A helyzet teljesen más lett volna, ha férfi megbeszélni próbálta volna a dolgot ahelyett , hogy csak kijelentette volna, hogy “ na én lépni fogok , aztán bepótoljuk majd esetleg, amikor visszajövök. “

A két megnyilvánulási mód között óriási különbség van, de az is igaz, hogy az ilyen dolgoknak nem mindenki tulajdonít jelentőséget.

Hát ez van, más a felfogásunk.

Abban egyetértek qrzy-val, hogy valószínűleg mégiscsak túl keveset tudunk ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le. Viszont az is biztos, hogy ha már így alakul a helyzet, akkor az a minimális, hogy megbeszéljétek ezt, legalább add a véleményed tudtára, hogy te hogyan vélekedsz erről, ne legyen az később, hogy nem mondtál semmit és ezért neki nem volt honnan tudnia, hogy téged ez zavar, vagy legalábbis nem érint a legjobban.

#16 – Egyre jobb, egyre jobb.

Vajon miért nem lepődöm meg.