Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért tesz ilyet egy olyan ember aki elvileg szerelmes belém?
Több éves már a kapcsolatunk. Múlt héten szakított velem, mert azt mondta látja rajtam, hogy nem vagyok boldog, mindig veszekedünk és egyikünknek sem jó. Szerinte megváltoztam és elege van már a féltékenységeimből.
Igen, megváltoztam mert történtek olyan dolgok az életben, amik megváltoztattak pl. abortusz, amit nem akartam.
Igen, féltékeny vagyok, mert amikor pl. rajtam nem vesz észre egy új ruhát, nem dicsér meg, de más lánynak bókol, meg olyanokat ír, hogy drágaság stb... akkor miért ne lehetnék féltékeny?
Szerinte semmi jogom nincs megnézni az ő üzeneteit.
Szerintetek is én bonyolítom túl a dolgokat?
Én boldog vagyok vele és nagyon szeretem, azok ellenére amik történtek. De ehhez nekem az is kell, hogy érezzem a szeretetét, törődését. Ennyire nagy kérés ez a mai világban?
Egyébként azóta már kibékültünk, de mégis nagyon bánt a dolog.
Mondjuk ülj le vele, és beszéld meg vele a sérelmeidet. Mi ebben nem tudunk segíteni. Vannak neki is gondjai veled, neked is vele, nem a szakítás az elsődleges megoldás. Ha kibékültetek, itt a remek alkalom, hogy megbeszéljétek a gondjaitokat.
Mondjuk az szerintem pofátlan, felháborító dolog, hogy még neked áll feljebb, mert szerinted jogos nézegetned az üzeneteit... A többi dologban lehet neked igazad, de akkor sem tehetsz ilyesmit a sértettséged miatt.
Egy újabb életpélda arra,hogy a nőknek a hülye,primitív bunkó barmok kellenek.
Gratulálok kérdező.
Igen, úgy gondolom, hogy van jogom megnézni az üzeneteit, mivel ő is megnézi az enyémeket.
Egyébként meg a bókokat és a ,,drágaság" nem üzenetbe írta, hanem egy lány képe alá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!