Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Párkapcsolati játszmák. Kinek sikerült "kiszállni"?
Egyre több olyan választ olvasok (nagy örömömre!), ami arról tanúskodik, hogy a válaszadók felismerik a kapcsolati játszmákat.
A saját kapcsolatotokban is így van? Tudjátok kezelni?
Hogyan jutottatok el ide?
Én kiszálltam. Amit a mai világban párkapcsolatként definiálnak, az enyhe émelygést indukál bennem.
Egyszerűen túl sok agyi kapacitást igényel, folyamatosan logikázni kell, meg tervezgetni, miben sántikál a másik, egy 4 dimenziós sakktáblán nem agyalsz ennyit mint egy átlag mai kapcsolaton. Mert nem szerelemről van szó, hanem a másik lelki erőforrásainak brutális kizsákmányolásáról, a lehető legtrükkösebb módon, a szeretet nevében, úgy hogy észre ne vegye, csak ha már késő.
Nem nagyon értettétek meg, amit írtam.
Az emberek 99,9%-a játszmázik (anélkül, hogy észrevenné). Nem azt mondja, ami a problémája, nem arra reagál, amit a másik mond. Nem csak párkapcsolatokban, hanem szülőkkel, munkahelyen, barátokkal, stb.
Meg lehet tanulni kezelni! Nem az a megoldás, hogy játszmára játszmával reagálok, és nem is az, hogy akkor nem kell kapcsolat. Mert ha csak az egyik ember befejezi, akkor a másik is kénytelen.
Én az utóbbi időben tanultam meg kínkeservesen a játszmák felismerését és kezelését, és azóta döbbenten látom, hogy szinte MINDENKI játszmázik. Úgy, hogy fogalmuk sincs róla! Nagyon kevés olyan embert ismerek (többnyire pszichológusok, vagy pszichoterápián átesettek), akik képesek játszmázás nélkül önérvényesíteni.
1. vagyok.
Nem játszmázom alapjában véve, szerencsére a párom sem.
Volt az életünkben egy szakasz, amikor párkapcsolati problémát kellett kezelni. A probléma okozója a férjem volt.
Szerinte egyébként akkor is minden úgy volt jó, ahogy volt.
Lassan felismertem, hogy vele az a hatásos módszer, ha szembesítjük a viselkedésével, nem verbálisan.
Elkezdtem úgy viselkedni vele, ahogy ő velem. Heteken belül képes volt megbeszélni velem a problémákat, amire addig képtelen volt, és helyreálltak a dolgaink.
Szóval ne mondd nekem, hogy időnként nincs szükség a játszmákra.
Ha nem játszmázok egy kicsit, akkor lehet hogy elvált asszony lennék mostanra.
De játszma. Saját természetem megerőszakolása árán, pszichológiai megfigyelések alapján felépített stratégia, mely pontos kivitelezést igényelt, mint egy színdarab. Mindezt úgy, hogy közben a páromnak mindez ne legyen átlátszó, életszerűtlen, hanem elhiggye amit lát, és hall.
Igazad van abban, hogy nem mindig és mindenhol működik.
Minden ember más, minden embert külön meg kell ismerni ahhoz, hogy tudjad, nála mi a hatásos stratégia.
Sok embernek viszont már eleve gondot okoz, hogy időben felismerjék a problémát.
A probléma tudata nélkül megoldani sem lehet. Mindezt tetézheti, ha olyan a partner, hogy nem ismeri fel a problémát, szerinte minden a legnagyobb rendben. A te feladatod ráébreszteni. Az én játszmám igazából erről szólt. Arról, hogy jussunk el közösen arra a pontra, hogy van mit megoldanunk, és végre beszélgessünk róla úgy, hogy a beszélgetésben ő is aktív félként vesz részt.
Játszmák egyébként soha semmit nem oldanak meg. Csak helyzetet teremthetnek a valódi megoldáshoz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!