Ti nem érzitek úgy néha, hogy teljesen feleslegesek vagytok, nem volt értelme megszületni, nem hozhattok létre semmi maradandót, mert minden mulandó és semmi sem örök?

Neem!! Nagyon neeeem!! Én most fülig szerelmes vagyok!

No, de előtte..................

szarosvalagú tinédzser koromban én is ezt éreztem...

aztán felnőttem

Szerelem, szex » Párkapcsolatok? És ezek a kulcsszavak is...

Ez valami szakítás utáni depresszió, vagy mi? Én még soha nem éreztem feleslegesnek az életem, persze, van hogy valaki feleslegesen pazarolja az idejét, na de az egész életét? Ha feleslegesnek érzed magad válj hasznos tagjává a társadalomnak. Vegyél egy kiló kenyeret, egy rúd szalámit és nyomd a kezébe valamelyik hajléktalannak, már volt értelme felkelned. Ha valami maradandót akarsz, akkor csinálj gyereket, persze valamikor ők is megfognak halni, de valószínűleg neki is lesznek majd gyerekei és így tovább, és tessék máris valami maradandót alkottál. De ha annyira az örökkévalóságot keresed akkor fordulj inkább valamelyik vallás felé, hidd el, az megfogja mondani neked, hogy mi értelme van az életednek.

10-en évesen, tiniként, és talán 20 évesen éreztem így, de már nem.

"Kinőttem"

Nem nem szoktam ezt érezni...igazából egy időben írogattam, persze én is tisztában voltam azzal, hogy nem vagyok olyan jó hogy bármi "maradandót" alkossak majd arra is rájöttem, hogy ez igazából nem is gond, és nem is azért kell írni/dolgozni.

Én most boldog vagyok, élem a mindennapjaimat saját belátásom szerint, és ez éppen elég ahhoz, hogy kitöltse az életem. Az meg, hogy nem marad majd utánam semmi sem...és akkor...hiszen ha meghaltam nem fog számítani hogy vajon az utókor "ismeri" e a verseim vagy nem...szóval...