Nem akarom elvesziteni, de azt se akarom, h ugy jöjjön ki, h erőltetem a kapcs. Ot. Mit tegyek?

ez volt az alapsztori, azóta van annyi fejlemény, h ma felhivott, és megbeszéltük, h este eljön, és filmezunk. el akart vinni pizzazni is, de inkabb nem megyunk a virus miatt. tudom, kicsit panikos vok :)) amugy vki azt irta, h erőltette a dolgot, és ezt a vkit meg is csalták. nem tudom, h en mennyire erőltettem, tulajdnoképpen, ha éppen annyira akart volna szakitani, akkor megtette volna, nem? én is attól félek, h igy lesz vkije. pedig anyumék szerint megbizható pasi.

majdnem szakitottunk a baratommal, 2 év után. ő rájött, h nem illünk össze, mert sok mindenben különbözünk. felhozta, pl. azt, h nem ugyanazokat a filmeket szeretjuk. azt mondta, h addig mondogattam neki, amig neki is eljutott odaig, és mondom, h de én nem állok készen egy szakitásra, erre ő h ő meg igen. na ekkor összetörtem.. és nem hittem a füleimnek, a baratom ezt mondja?? sirtam, meg minden, és akkor valahogy sikerult megbeszélni, de meg jobban elbizonytalanitott.. alig éltem tul. aztan meg nem tom mitol gondolta meg magat. nem tudom elképzelni, h akkor kivel lennék, ha nem vele. sokat veszekedtunk, mindenki szerint értelmetlen, legalabbis megoldhato dolgokon, én mindig féltékeny voltam, pedig a fiuismerőseim szerint jó csaj vok. és mégis.. az unokatesójára is féltékeny voltam mar. tudom, h beteges, pszichologushoz is jartam mar, segitett is egy kicsit, ő is azt mondta, h nem bennem van a hiba. szeretném megmenteni ezt a kapcsolatot, de mit csinaljak? ő 2 hét mulva megy katonanak. azt mondta, h legyunk realisak, amikor ő hazajön, én megyek egyetemre egy masik városba, és 4 évig ott leszek. hiaba mondom neki, h majd hazajövök, nem hisz benne. félek, mert akarmennyire is bantottuk egymast, szeretem.. de félek, h ő már mást akar. 19, l