Mért lett neki fontosabb a játék, mint az én társaságom (vagy bárkié)?! Bővebben lent

Lassan 4 éve vagyunk együtt. Nem igazán veszekedünk, de én már ezt nem bírom amit jó fél éve művel. egyszerűen egy játékra annyira rá van függve, hogy nem bír meglenni nélküle. Én is játszom vele, de csak ha épp kedvem van, ha 1 héten egyszer akkor annyit. Én főzök, takarítok és segítek a családjának(náluk élek). Dolgozni jár egy ideje, ilyenkor fél napot együtt tudnánk lenni, de nem mert ő csak azért kel fel, hogy munka előtt mehessen 2 meccset. Arra nem méltat, hogy lejöjjön hozzám mikor például főzök. Játszik az utolsó percig és megy a buszhoz. Ha mégis megnézi, hogy élek e még, akkor csak azért mert éhes, és a beszélgetés témája az, hogy milyen meccse volt az előbb és már ment is vissza. A másik, hogy ha megkérem, hogy segítsen egyszerűen ordibál meg pofákat vág, hogy neki bármit is kell(akár csak annyit, hogy hozzon nekem a főzéshez vmit). Meg hogy én őt mért ugráltatom. Ezt én már nem bírom. Szívesebben vagyok anyósommal mint vele mert ő már rám sem néz. Ha itt fekszem mellette is a téma az, hogy nézzem meg, hogy ő milyen emberekkel játszik. Mi csináljak?