Nagy szerelem utáni új kapcsolatnál ez normális?

3 éve összejöttem egy sráccal, tényleg nagy volt a szerelem, az első szerelem, mindkettőnknek volt már előtte kapcsolata, de ez volt az amire azt lehet mondani, hogy szívből szerelmesen szerettük egymást, szóval értitek. Tökéletes volt ő nekem, és én neki, kívül/belül/mindenhogyan. Lassan egy éve már, hogy szétmentünk, sajnos nem volt más választásunk mivel elköltöztünk.

Most úgy tűnik összejövök egy sráccal, már volt néhány randink. Nagyon jól érzem magam vele, szeretek vele lenni, meg beszélgetni akár facen is, bár élőben jobb persze. Viszont amikor nem vagyok vele sokszor elfog az érzés, hogy én ezt nem akarom, és nem fog menni, a következő pillanatban meg már azt várom, hogy mikor találkozunk végre újra... Nagyon össze vagyok zavarodva. Félek attól, hogy nem lehetek újra szerelmes. Meg sem közelíti az előző barátomat, sem külsőre, sem belsőre. Más a belsője viszont pont ez tetszett meg benne és ezért kedvelem. Már ezelőtt is barátok voltunk. Normális hogy így össze vagyok zavarodva?