Szakítsak? Nagyon magányos vagyok

Nem te vagy az egyetlen ebben a helyzetben. Ilyen tanácsolni, hogy szakíts vagy sem, nem lenne etikus, és nem is látunk bele az életedbe. Próbáltad már megbeszélni vele? Nem lehetne vele kompromisszumot kötni?

Nálunk ugyanez volt sokáig, én itt leginkább az életkort látom a problémának. Az én párom ugyanígy állt hozzám (és az előző barátnőihez is), kb. 26-28 évesen nőtt be a feje lágya, akkor már megértette, hogy egy párkapcsolatban közös időtöltés is kell, nem csak a haverok. De kérdés, hogy te tudod-e, akarod-e kivárni amíg neki már nagyobb igénye lesz az otthonra mint a baráti társaságra. És persze az sem túl jó, hogy nem akar egyáltalán alkalmazkodni, tőled elvárja, hogy ezt elnézd neki, de ő nem ad neked egy-két napot sem amíg kettesben lehetnétek.

És mikor kezdte ezt a viselkedést? Korábban mennyit voltatok egy héten együtt, miket csináltatok?

A kapcsolat, amiben élsz, nem tesz boldoggá. Idő arra van, amire akarja az ember, hogy legyen. A haverokra van, pedig nem laknak veletek. SZerintem beszéljétek meg, és ha nem akar változtatni, akkor igen, ennyi volt. Ha akar, és tesz is érte, még lehet remény. De jogosan érzed, hogy le se vagy tojva, mert tényleg .