Most ennek örülnöm kéne?

Lesz egy rendezvény itt nem messze, utána buli. Barátom és a haverjai már régebb óta tervezgették,hogy mennek, és ő úgy vette,hogy én is. Mivel eddig(9hónap)minden ilyen rendezvényre együtt mentünk(kivéve az ő sörözéseit)

Aztán én azt mondtam nem megyek,mert nincs kedvem egyáltalán, + egészségileg sem vagyok a topon. Mondtam,hogy menjen nyugodtan a barátaival, de én most kihagyom.

Erre ő nyaggatott meg minden, de nem megyek.

Majd később ő is lemondta. Ezen csodálkoztam,és rákérdeztem, hogy-hogy nem?Ő meg mondta,hogy neki sincs kedve.

Nekem ez úgy jött le,hogy nem megy nélkülem, mintha tartana tőlem, hogy esetleg baj lenne ha elmenne. Vagy lehet csak simán nincs kedve nélkülem bulizni,és ennek örülnöm kéne? Mert azt nem akarom, hogy én korlátozzam, és esetleg azért ne menjen el szórakozni, mert fél, hogy mit mondanék...nem akarom 'ideláncolni'mert akkor később csak rosszabb lesz.

Szerintetek ennek örülnöm kéne, vagy lehet tényleg azt gondolja,hogy tőlem nem mehet el?