Csajok, hogy van ez, nem értem, nem értem a barátnőmet?

2 éve vagyunk együtt.

Azt mondja, világ életében féltékeny volt, én tuti, hogy soha nem adtam rá okot.(lehet ez a baj amúgy)

Nem fogom megszabni, mit vegyen fel, azt szeretném, ha finoman felhívom rá a figyelmét, meg amúgy is, magától legyen annyi esze, belülről jöjjön neki, hogy mit hogyan kellene.

Dedós dolognak tartom ezt a visszavágósdit.

Csak azt hinné az ember, hogy ennyi idősen azért már egy nőnek nem az a célja, hogy mindenkinek tetszelegjen állandóan, meg nem Voksán Virág ő, hogy minden róla szóljon.

Valahogy úgy érzem, leragadt tini korban, ha a tévében a Horváth Éva vagy hasonló nők mennek, látom rajta az irigységet, meg hogy ő is olyan akar lenni, szóval értitek.

Nem, nem szőke amúgy.:)

Ez nem a ruháról szól, abszolút nem érdekel az öltözködés, azt a pólót is az ő unszolására vettem fel, csak aztán vissza nyalt a fagyi.

Engem az zavar, hogy míg ő vígan mutogatja a bájait, nem fogja fel, hogy ez zavar engem meg nem így kéne, pláne úgy, hogy tudnia kéne, milyen érzés ez, hisz bevallottan ő sem szereti, ha a barátját megnézik, méregetik.

Biztos nehéz elhinni, de nem vagyok papucs, sőt. De könyörgöm, most reggel álljon elém, és kérdezze meg, hogy ebben kimehet-e az utcára vagy mi?

Azért írtam, én nem akarom megszabni neki, mit vegyen fel, azt hittem, ahogy öregszik úgymond, figyel majd magára, meg komoly kapcsolat, nem úgy viselkedünk akkor, hogy kitesszük mindenünk, hadd bámuljanak.