Van értelme a távkapcsolatnak?

nézd ezt nektek kell érezni.

vannak akik élből elutasítják az ilyen kapcsolatot,pedig ha mindkét fél elég elkötelezett akkor működhet de ezt nektek kell érezni,mindenesetre nem egy leküzdhetetlen távolság

Volt benne részem, sőt csak ebben... Nekem soha nem sikerült a közelben megismerni valakit.

Szerintem ha meg tudjátok oldani a találkozásokat, mondjuk hétvégéken, akkor nem lesz gond. Addig legalább egy kicsit elkezdtek hiányozni egymásnak. :D

Igen van.Ha erősek vagytok,kitartotok egymást mellett és megbíztok a másikban.Nem kattogni,morfondírozni dolgokon.

Nálam visszaütött,mert ő visszaélt a távolsággal,és helyi nőkkel feküdt le.Vagy azért,mert a távolságra fogta,vagy veszekedésre.De lépni nem lépett,hogy összeköltözés legyen belőle.Ahogyan telt az idő,egyre nehezebb lett.

Nektek sok sikert kívánok,ha úgy döntötök,hogy megpróbáljátok!

Van.

Egy kapcsolat milyensége és erőssége nem attól függ, hogy mennyire laktok egymástól.

Értelme az van, csak a távkapcsolat nyűgös dolog és nem mindenkinél működik. A Heteske-féle pesszimistáknál pl. egyáltalán nem. Nagyon kell tudni bízni a másikban, ami megint nem mindenkinek megy. Jól kell tudni kommunikálni, mert írásban, non-verbális kommunikáció nélkül, könnyen félre lehet érteni a másikat és gondolom videochatelni nem mindig tudtok. Nekem az is fontos, hogy ha találkozunk, ne csak otthon üljünk, hanem szervezzünk valami programot (akár üljünk be valahova kávézni, vagy nézzük meg az adventi vásárt vagy sétáljunk a parkban), hogy legyen valami közös élményünk. Arra is érdemes figyelni, hogy ne folyton a net előtt lógjatok, ne menjen rá a szerelmetekre a hobbitok, vagy a baráti kapcsolataitok.

Az első távkapcsolatomnál én szakítottam, amikor jobban megismertem a srácot, rájöttem, hogy nem hozzám való. De a távlati céljainkkal is gubanc volt: én az ország másik végébe mentem egyetemre és totál máshol képzeltem el az életemet, mint ő (a későbbiekben a "feladtam az álmaimat miattad!" nagyon jó veszekedés téma :P)

A második távkapcsolatommal az volt a baj, hogy a pasas éjt nappallá téve dolgozik - ha nem láttam volna a saját szemeimmel, nem hiszem el. Szóval ennek a kommunikációnk látta a kárát és néha nagyon nehéz volt elhinni, hogy nem elfelejtett vagy megcsalt, hanem azért nem keres, mert egyszerűen nem tud. Na, ezzel az alakkal fogok összeköltözni még az idén.

Én még hozzátenném azt is,hogy nagyon nagyon sokat beszélni sem jó,mert teljesen félre lehet érteni a másikat.Ezt tapasztalom.Mi sokat írunk egymásnak,és ebből sok veszekedés volt már,mert félre lett értve a hangsúly.

De akkor is a bizalom és kitartás a legfontosabb.Ha ezek nincsenek meg,nem is érdemes folytatni.