Mi a franc van manapság a lányokkal? (Hosszú lesz. )

Van igazságalapja annak amit mondtál, de szintén azt írom ide mis, mint sok hasonló kérdéshez.

Ne általánosítsunk. ;)

Először is, igen, ha neked ez ennyire gusztustalan, akkor ne akarj ismerkedni velük. Ne is érdekeljen, hogy tetszettél-e nekik. Keress olyanokat, akik jeleznek. Csak ne várd, hogy kis írásodtól a sok "bunkó" jégcsap nő majd elgondolkodik, és minden máshogy lesz :)

Én a másik oldal képviselője vagyok, én jelenleg olyan tapasztalatokat szereztem, ami engem arra ösztönöz, hogy várjam, "elvárjam", hagyjam, akarjam, hogy a férfi kezdeményezzen, hódítson, harcoljon. Ez bizonyítja nekem, hogy kellek neki. Egy idő után pedig én is megnyílnék irányába. Sajnos amikor könnyen adtam magam, azt vettem észre, a pasi már "úgy veszi", megszerzett, és kisujját nem mozdítja az udvarlásért. Sajnos ez nekem rosszul esik. Így én várom, hogy ti kezdeményezzetek és udvaroljatok.

Tudom, sokan erre azt mondják, ez a 21. szd. ha egyenjogúság van, legyen e téren is egyenjogúság. De szerintem mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mit akar, mit szeretne, mit vár el e téren. Aztán vagy talál így párt, vagy nem. Te is elvárhatod, hogy a nő rögtön jeleket adjon... Te dolgod.

Én soha nem ilyen "küzdjön meg értem a férfi" mentalitással néztem át azon, aki tetszett...Egyszerűen csak olyan oltári zavarban vagyok/voltam általában, hogy rá sem mertem nézni az illető férfira (20 felett is csak minimálisan javultam ilyen téren).

Lehet, hogy a flegmaságot csak te képzelted bele, nem?

Fogalmam nincs mi van velük.

Rengetegen panaszkodnak pont arról, amit Te hosszan kifejtettél itt. Ha nekem bejön egy férfi, akkor nem kerülöm a tekintetét, és pláne nem vagyok flegma, vagy becsmérlő, nem is értem ezt a fajta hozzáállást, hogy mi a céljuk vele...Szomorú, hogy a nagy átlag ezt tapasztalja, mert ennek eredménye, hogy a normális férfiak megütközve a tapasztalatokon, kezdenek kialakítani egy borzasztóan negatív általánosítást a női nemről.

Ennek ellenére azt gondolom, hogy ne keseredj nagyon neki, a rossz széria után valami jónak kell lenni.

N/30

hát ha ilyen egyszerű lenne...

Magamból kiindulva: én pl. ha erős stressz alatti időszakban vagyok, akkor úgy arra fókuszálok, hogy azt feloldjam. Olyankor nem tudok kedves és szerethető lenni a világ szemében, mert egyszerűen nem megy. Ember vagyok. És ilyenkor azt sem veszem észre, ha valaki esetleg keres a tekintetével (mondjuk amúgy sem vagyok erre kihegyezve, általában akkor esik le a tantusz, amikor már több alkalommal találkozunk és mindig elég bizalmas dolgokat művel-mond)

Tehát ha engem rossz időben kaptok el akkor nem vagyok nyitott ismerkedésre, és baromira bezárkózom a magam kis világába. Tehát ha engem ebben a periódusban találsz meg, valószínűleg hasonló vélemény alakulna ki rólam is.

Másfelől ahogy sok pasiról nem egyértelmű, hogy mit akar, úgy sok lány sem tudja jól kifejezni magát. Lehet, hogy nem vették le rólad, hogy érdeklődsz irántuk. Ez megint egy hibafaktor. Lehet, hogy ők nem tudták, hogyan is fejezzék ki, hogy bejössz.

Ez meg barátnőm tipikus példája, akkor minden nap megkerülte az egész campuszt, csakhogy azon a bejáraton mehessen be, ahol szíve választottja is minden nap. Már kívülről fújta, hogy mikor kell a srácnak belépni az ajtón és milyen csalódottan kullogott vissza ha kiderült, hogy ma nem jött, el. Szerintem mai napid fogalma sincs a srácnak, hogy a barátnőm hogy bele van esve. De ő egy ilyen lány. Nem tudja a módját, hogyan küldjön jeleket, hogy kezdeményezzen.

Vagy lehet hogy az általad felvázolt helyzet pontról pontra helytálló.

Ilyen körülmények között minden bármi lehetséges :)