Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ismertek olyan férfit, aki szerintetek ideális fél egy kapcsolathoz?
Én nagyon elkeserítőnek látom a helyzetet, a környezetemben nincs igazán egy olyan kapcsolat se, ahol azt látnám, hogy a pasi úgy viselkedik a barátnőjével, ahogy az "elvárható" lenne. Értem ezalatt, hogy nem flörtöl, tiszteli, sugárzik róla, hogy mennyire szereti, megtesz mindent a párjáért, és olyan igazi, abszolút megbízható jellem.
(A nők nagy részéről is rossz véleményem van, de most a kérdés nem erről szól, szóval ne ezt vitassátok majd meg, hogy a nők se különbek...tudom... )
Összesen azt hiszem egy ilyen srácot ismerek, akire azt mondom, hogy na ez igen, az egyik barátnőmnek a barátja... az ő viselkedése és hozzáállása a kapcsolathoz tényleg tökéletes, már-már hihetetlen számomra.
Na és a szingli pasik nagyrésze is olyan, hogy látszik rajta, hogy sose lenne szerető, odaadó társ... a legtöbb kapcsolatban élő pedig vidáman csajozgat továbbra is, semmi se számít...
Kicsit el vagyok keseredve, mert bár látom, hogy vannak normális férfiak is, de sajnos aggasztóan kevés. Vagy egyszerűen törődjek bele, hogy néhány szerencsésen kívül senkinek se jut ilyen férfi, és be kell érni olyanokkal is, akik nem úgy bánnak velem, ahogy szeretném?
Ti hogy látjátok?
Tudom elég negatív lett, nem magamat akarom sajnáltat, csak érdekelnek a vélemények a témáról. :)
A barátnőm nevében szólok, szerinte én ebbe a kategóriába tartozom.
Tény, hogy manapság kevés az olyan ember, aki alkalmas egy hosszú, boldog párkapcsolathoz. Mi ennek az oka? Talán a média, a mai "romlott világ", nem tudom. Ma a szingliség a divat, a család, a boldog párkapcsolat egyéb érdekek miatt sorvasztási folyamatban van.
Rengetegen úgy állnak hozzá, hogy a dugás a lényeg, aztán max véletlen kialakul egy kapcsolat, de az is csak addig él, amíg még magától működik, "élvezzük ki amíg tart, aztán majd jön a következő" hozzállás is ront a dolgon. Energiát minek belefektetni, mikor olcsóbb újat "venni"?
A másik dolog, hogy ez a párkeresés dolog olyan, mint a turkálós boltok. Hétfőn behozzák az új árut, amiből már az első nap kiválogatják a legjobbakat. Aki csak mondjuk csütörtökön tud bemenni, már csak azt találja, ami(aki) már senkinek nem kellett, így vagy beéri azzal, vagy üres kézzel megy haza.
Igen ez a gond, pl ittlennék én is, de már másfél éve boldog párkapcsolatban élek, nem érdekel senki más, nem csorgatom a nyálamat, szeretem, törődök vele, és ezt nagyon is értékeli.
Ja igen, az is ritka, hogy valaki ezt a nagy odaadást értékelje is igazán. Sokan megijednek tőle, vagy beleunnak a dologba egy idő után.
Előttem szólóval is egyetértek. "Normális" pasi sok van, de azok kb 80%-a a papucs kategóriájába esik. Teljesen egészséges hozzállás, a pasiknak sem nagyon kell önsajnáltató nő. Még az is egészséges mentalitású párra vágyik valójában, aki egyébként önbizalomhiányos, siránkozó típus.
Egy kapcsolathoz kell egy ideális egyensúly, nem jó egyik szélsőség sem.
Nem lehet különválasztani ezt, csak azt a nőt lehet tisztelni, szeretni amelyik meg is érdemli és ugyanútgy viszonozza és a nőnek is tennie kell érte. Az, hogy a mai férfiak nagy része olyan amilyen abban nagy szerepe van a mai nők viselkedésének. Ok-okozat + a sok rossz külső körülménynek, a mai életfelfogásnak, médiának, ezek mindkét nemet nagyban befolyásolják!
26F
Én ismerek, most jöttünk össze. :D
Amúgy ez rengeteg tényezőn múlik, és itt írtak már nagyon jó dolgokat.
Amivel én kiegészíteném, hogy sokan azt se tudják mit akarnak, mert nehezen tudják maguknak megfogalmazni, vagy ha rá is jönnek, akkor sem merik elfogadni, mert az nem illik bele a divatba.
Én sokat fejlődtem az elmúlt évek alatt, átértékeltem dolgokat, és jobban tisztába jöttem azzal, hogy mire vágyok és mit szeretnék, de ezt tudatosan építgettem magamban.
Sok embernek szerintem azért nincs megfelelő párja, mert az elvárások szerinti kapcsolatot keresi, nem azt, amire ő a lelke mélyén igazán vágyik, mert azt nehezére esne felvállalni, és így inkább belemennek egy külső szemlélők által is "megfelelő"-nek ítélt dologba. Én sok ilyet látok, szerintem ez is komoly probléma tud lenni.
Én ilyen típusú vagyok, és mit értem el vele? hogy a mai napig még nem volt egy normális kapcsolatom se világ életemben.Ha valaki megismerne,tudná milyen vagyok,akkor tudná értékelni is,azonban legtöbbször csak rám néznek és beraknak a "levesbe".Ma már a normálisoknak annyira kevés esélyük és lehetőségük van hogy azt el sem tudom mondani.Pedig nagyon jól bánok másokkal,hölgyekkel főként.Meg is lepődne jó pár hölgy,ha látná ahogyan viselkednék velük,mert manapság már a legtöbbnek nem számít se az udvariasság,a romantika,a kedvesség.
Én szívesen lennék odaadó társ,csak senkit nem érdeklem körülbelül,pedig nem vagyok egy csúnya srác egyáltalán.
22/F
Nekem a férjem tökéletesen ideális. Férfias, határozott, vagány, domináns, okos, nem flörtöl, tisztel engem, mindent megtesz értem és a gyerekekért, biztonságban érzem magam mellette anyagilag és minden más téren. Velem és a kisgyermekünkkel gyengéd, odaadó, kedves, megértő. Sosem beszélt még velem más előtt csúnyán, lekezelően, de otthon sem. A konfliktust remekül lehet vele kezelni, higgadtan elmondja az álláspontját és meghallgatja figyelmesen az enyémet. A szexben szuper, sokoldalú. Romantikus is tud lenni, ha azt igénylem. Mindenki kedveli, tiszteli és mindenkivel jól kijön, így büszke is lehetek rá. Néha el sem hiszem, hogy lehet nekem ilyen tökéletes pasim:D Persze hibája is van, de semmi olyan, amivel ne lehetne együtt élni.
Hozzáteszem, a környezetemben csak egy olyan házaspárt ismerek, ahol a férfit ideálisnak tartom. A többi csajozós, arrogáns, nem tartja el a családot, iszik.... De itt a nő is ideális feleség, szerintem. Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás.....?
Van olyan barátom aki 'ideális férj': 2 diplomás, jó állása van, 2 gyerek, besegít a háztartásban és mellé még kedves ember is. A feleségét nem kedvelem (unszimpátia első látásra), ami kölcsönös, de ezt neki sosem mondtam.
Beszéltem vele nemrég, mondtam, hogy jól összejött neked az élet, megvan mindened amiről általában álmodnak az emberek. Erre ilyen letört fejjel, suttogva (pedig még csak a közelben sem volt az asszony, 2-en voltunk) mondta, hogy bármelyik pillanatban cserélne velem, otthagyná ezt az egészet. Szereti a gyerekeit, de úgy érzi magát mint valami préselőben, szabadideje 0, a hobbiját 3 éve nem űzheti egyáltalán, ha lenne 1 kis szabadsága azt az asszony azonnal betervezi valami programmal, amihez semmi kedve. A munkájával is torkig van, váltana már, de nem tud mert miből tartsa el a gyerekeket. A szex nem megy, nem kívánja már a feleségét mert 3x akkorára hízott, mint amikor elvette, ha meg 1 kicsit is szól emiatt 3 napig ordítoznak vele. Inkább többet dolgozik és túlórázik, addig sincs otthon, annak ellenére, hogy azt is utálja.
Ekkor megértettem, hogy lehet, hogy olyan ember vagyok, akit a nők többsége csak ideig-óráig visel el, de legalább nem leszek öngyilkos amiatt, hogy másoknak megfeleljek. Ezt lehet szeretni/nem szeretni, de ez van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!