A barátom miért "papucskodik" a haverjának?

5 éve vagyunk együtt, a barátom 24 éves, a haverja 28 éves, szingli. Egyre gyakrabban tapasztalom azt hogy a párom állandóan a haverja kedvében akar járni, már-már papucskodik neki, állandóan az van, amit ő akar. Nagyon sokat veszekszünk emiatt, mert úgy érzem, hogy a haverját "előrébb helyezi" mint engem. Pedig állítólag én vagyok a legfontosabb neki az életében.

Olyan dolgokra gondolok hogy pl a haverjával beszélték hogy szombaton bemehetnének ketten kanbulizni (hetente bejárnak inni), erre én mondtam a barátomnak hogy inkább menjenek ma, és holnap elmegyünk hárman mert én ma fáradt voltam. Elkezdett velem veszekedni hogy az úgy nem jó, teljesen felháborodott hogy én minek variálok, stb. Egy órával később telefonált a haverjával, s mint kiderült neki tetszett az ötletem, akkor már a barátom is azonnal benne volt. Megbeszéltük hogy 11-re itthon lesz, mire felhív 9-kor hogy hát a haverja reggelig szeretne maradni, maradhatna-e ő is? Nemet mondtam, mert nincs kulcsa és csak akkor tudna bejönni ha csöngetne vagy telefonálna, de akkor felébreszt mindenkit a házban, és ugye megbeszéltük ezt hogy 11-ig marad, mondom majd holnap maradhatunk reggelig ha szeretnének, de ma ne. Na erre felhúzta megint magát, nem volt képes elfogadni a nemleges válaszomat, fel volt háborodva teljesen. Mondtam neki hogy vagy tartsa magát a megbeszéltekhez vagy akkor inkább járjon a haverjával. De végül aztán csak visszahívott és mondta hogy hazajön.

Komolyan nem értem ezt a viselkedést. A srác gondol valamit, a barátom meg mint a pincsikutya úgy pitizik neki meg lohol utána. A srác amúgy is elég b*zis viselkedésű, nőt képtelen magától felszedni, sokszor olyan mintha a barátommal akarna kikezdeni (volt már rá példa h egy buliban poénból hágó mozdulatokat tett a barátomra). Ha meg én hozok fel valami poént amivel a kettejük "kapcsolatát" akarom kifigurázni akkor a barátom meg vérig van sértve hogy ne gondoljak már ilyen hülyeségeket.

Járt már valaki hasonló cipőben? Miért van ez?