Vissza lehetne állítani a feminizmus előtti állapotot? 42/N

A gond ott van, hogy ha egy nő otthon van a gyerekekkel és a férje tartja el, akkor ki van szolgáltatva a férjének. És sokszor ez megbosszulja magát, mert ha a férfi megcsalja akkor hirtelen csak két lehetősége marad: 1. tűri 2. elválik és megy albérletbe három gyerekkel amit miből is fog fenntartani? A családi pótlékból meg a gyesből?

Azon kívül lehet hogy egyes nőknek nincs szüksége szellemi kihívásokra, de azért a többségnek hála az égnek igen! Meg lehet kövezni, le lehet pontozni, nem érdekel. Engem nem elégít ki hogy házimunkát végezzek egész nap. Azért van agyam hogy azt használjam. És beleőrülnék a tudatba hogy ha előttem csak annak a lehetősége lenne hogy férjhez menjek és háztartást vezessek. Hadd döntsem már el én, mihez kezdek az életemmel.....

36N

Mint írtam,nyugodtan lepontozhattok, de azért nézzétek már meg, hány egyedülálló anya neveli a gyerekeit aki két műszakban gebed, mert apuka lelépett. Képzeljétek el hogy mondjuk száz, kétszáz évvel ezelőtt ennek a nőnek egy esélye lett volna: tűri, hogy a férje szeretőt tart. Merthogy nem tudott volna a sarkára állni és elköltözni valamint egyedül fenntartani egy házat az is biztos.

Az az egészben a mulatságos, hogy amikor valaki feltesz itt egy kérdést hogy mi a teendő ha már nem szeretik egymást, párja megcsalja, nem akarja orálisan kényeztetni stb. olyan könnyedén jönnek a válaszok: szakíts! válj el!

Ugyanezek a válaszolók nem gondolnak bele, hogy a feminizmus előtti időkben a rossz házasságok egy életen át tartottak? Hogy a megcsalás szégyene egy életen át égetett?

Egyáltalán felfogjátok, hogy a feminizmus előtti időkben a fiatalok többsége szülői döntésre házasodott hogy a nők nem igazán tanulhattak, dolgozhattak, nem volt szavazati joguk stb? Vágjátok, miről szól valóban a kérdés?

"Nekem tetszene az hogy a férfiakat sokkal jobban megfizetnék, a nőknek meg sokkal kevesebbet, és így ösztönöznék hogy otthon maradjanak a gyerekekkel mint régen."

Aha. Nekem viszont egyáltalán nem tetszene. :) És ha egy jóképű, ám szegény férfit szeretek? Muszáj lenne egy gazdag, rondább és talán rossz természetűt választanom. Ráadásul élhetnék az árnyékában. Ezért tanultam, ezért érdekel egy csomó dolog? Lesz gyerekem, anyám jóval képzettebb apámnál, mindig többet keresett, mégis 3 gyereket felnevelt.

Mert apám nagyszerű, rendes ember, aki 50%-ban kivette a részét a gyereknevelésből, házimunkából. Nem az utcán kallódtunk, a háztartásbeli anyák többségénél a szüleim minőségibb nevelést nyújtottak.

"Nekem tetszene az hogy a férfiakat sokkal jobban megfizetnék, a nőknek meg sokkal kevesebbet, és így ösztönöznék hogy otthon maradjanak a gyerekekkel mint régen."

Ha most leszámítjuk azt, hogy ez igazságtalan, azt is adjuk hozzá, hogy ez sok cégnél még ma is így van: a férfi munka jobban meg van fizetve, ill. férfiakat szívesebben vesznek fel, mondván: a nő megy majd szülni, ha meg már gyerek van, az beteg lesz, stb.

Ami meg a férjüket megcsaló nőket illeti: akkoriban ezt kevesebben merték megtenni, pont azért mert az önálló életre nem volt lehetőség.

"Olyat elfogadnál te is biztos hogy minden pasi sokkal többet keresne a nőknél."

Én? Dehogy fogadnék. Én például szeretek sokat keresni, sok évet tanultam érte, a kapcsolatomban én keresek többet. Igazságtalanságnak érezném, ha női mivoltomnál fogva lennék rosszabbul megfizetve és ezért kénytelen lennék magamnál többet kereső társat választani.