Féltékenység? Ugyan minek! Aki szeret, marad. Akit lehet, azt viszik. és akit el lehet vinni, azért nem kár. Ti is így gondoljátok?

most jelenleg senkire nem vagyok és nem is szokásom nagyon

mielőtt félreértenétek, az exemre voltam féltékeny de nem úgy, hogy orrba-szájba kérdezgettem, hogy kivel volt, mit csinált, nem tiltottam neki soha semmit, simán megcsalhatott volna ha akart volna és ezt énis tudtam

én azt az érzést hiszem annak amikor pl tudom, hogy van egy srác, aki tetszik/tetszett neki és lelájkolja facebookon a képét, mikor szökőévente 1 fényképet szokott lájkolni, azis a sajátja :D

most nem kell azt hinni, hogy facebook kocka vagyok és gép előtt élem le az életem meghogy lájkok alapján ítélek de most ez a példa jutott az eszembe

egyébként sohasem volt vitánk féltékenység miatt

Nem tartalak fb kockának,valóban az is az,de gondolj bele,a fb előtt is voltak féltékeny emberek.

Arra gondolj h veled van,szeret! az meg sztem természetes,hogy van fiú barátja és ezt teszi. Te nem csinálod ezt a lány barátaiddal.

am énis sokszor gondoltam erre, amíg együtt voltunk, hogy én se lehetek sokkal különb

de lehet ő is féltékeny volt kicsit, végülis én sem vetettem soha a szemére

Szerintem egy egészséges féltékenység jó ha van, vagy kell.Nem is tudom hogy mi a megfelelőbb megfogalmazás.

De ha valakivel együtt vagyok, de már nem szeretem akkor marhára nem érdekel ha megcsal.

De ha szeretem akkor félek hogy elveszítem.És miután tökéletes vagyok és nem csinálok semmit rosszul, csak is akkor veszíthettem el ha talál egy nálam még tökéletesebbet.

Az utolsó mondat nem ön egoizmus hanem általános emberi egoizmus.

Ez a szép h nem vagyunk egyformák.

Nem tudom,én az egós mondatoddal nem tudok azonosulni,nyílván ha elhagy az nekem is köszönhető,az én hibám is.

Én nem gondolom így, félreérthető helyzetekben, ahol ugyan nincs semmi, de a gyanú felmerül, ott igenis féltékeny lesz az ember szerintem.

persze ez a mondás így szép és jó, de a gyakorlatban nehezebb megvalósítani, ha az ember igazán szerelmes.

Elvileg így van, igen.

Csak amikor szenvedsz, mert elhagytak, semmi vigaszt nem nyújt az, hogy ha el lehetett vinni, akkor nem kár érte. Ha ennyivel túl tudsz lépni, akkor nem is szeretted.

Szerintem ez szépen hangzik elméletben. Lehet, hogy a féltékenység helyett a félelem lenne a helyes szó, de szerintem igenis van olyan, hogy bízok a másikban, de ettől függetlenül félek attól, hogy mi lesz, ha egy nap nem lesz mellettem.

Ezt olvastam valahol, szerintem igaz:

"Bármennyire mardos is, ne feledd, a féltékenység együtt születik a szerelemmel. Aki mást állít az vagy hazudik, vagy sosem volt még szerelmes igazán. Igen, a valódi szerelem megköveteli a féltékenységet, mert az a szív, melyben nem lakozik félelem, egy csomó közönyt is magáénak tudhat – annál pedig nincs pusztítóbb fegyver szerte a világon."