Jól döntöttem akkor? Kissé bizonytalan vagyok.

Röviden próbálom leírni a lényeget. A párommal mér hosszú évek óta együtt vagyok, de volt egy mélypont a kapcsolatunkban amikor fél évet külön voltunk. (Amit nem tudtam, hogy csak szünet lesz, úgy volt, hogy végleg vége.) Közben volt egy nagyon jó gyerekkori barátom akivel mindig tartottam a kapcsolatot, bár amikor párkapcsolatban voltam mindig kevesebbet találkozunk mert így láttuk helyesnek. De ő mindig is szeretett, és többször is a tudtomra adta, hogy szeretne tőlem többet, de én mindig csak barátként kezeltem. Bér sokszor olyanok voltunk mint egy pár, csak szex nélkül. Na és ami a lényeg az az, hogy amikor volt az a bizonyos fél év, szokásos módon a gyerekkori barátom vigasztalt és rá számíthattam és ekkor beadtam a derekam picit. Valóban egy pár voltunk, bár ez sosem lett kimondva és mai napig nincs tisztázva, hogy akkor egy pár voltunk vagy sem. (Szerintem azok voltunk.) Nagyon jól érezem magam vele akkor, de aztán a volt barátom megkeresett, hogy menjek vissza hozzá, és én így tettem. Ekkor összevesztünk, nagyon megbántottam azzal, hogy visszamentem hozzá és azóta nem is beszéltünk. A barátommal azóta is együtt vagyunk, de folyton ott motoszkál a fejemben, jól döntöttem-e akkor. (Ez volt 3 éve és azóta nem hagy a gondolat.) Sokszor érzem úgy, hogy talán jobb lett volna inkább vele maradni, mert abban a pár hónapban annyira jól éreztem magam. Boldog voltam. De aztán ki tudja, lehet csak a fellángolás miatt. Én szeretem a jelenlegi párom nem akarok nélküle lenni, szóval nem értem miért van a fejemben a gondolat, "mi lett volna ha akkor vele maradok". Megőrjít ez. Néha elbizonytalanít. Nem tudom mivel lehetne elhallgattatni a fejemben azt a gondolatot. Vannak élethelyzetek amikor úgy érzem, jól döntöttem, és van amikor úgy érzem rosszul. Nem tudok ezzel mit kezdeni már, de kezdek belefáradni. Szerintetek mit csináljak? Köszönöm annak aki végigolvasott.

24/L