Van ebben valami? Ezért érdemes kerülni a vallásos pasikat/csajokat?

Sok vallásos tudós volt, és van is. De, az ismeretlent - amíg ismeretlen - csak hittel lehet megmagyarázni. Hit a véletlenbe vetett meggyőződés is.

"bosszantó, hogy még mindig ennyi a felvilágosulatlan ember, a vallásoknak már rég el kellett volna tűnniük."

Na, ez nagyon toleráns volt tőled, gratulálok. De azért aki vallásos, az bigott. El kellett volna - mondod te. A kellett volna - szerintem - relatív, és feltételez egy ideális, meg egy attól eltérő állapotot. Egy pusztán materiális, véletlenen alapuló világban mi lehet az ideális alapja?

Na azért nem kell utáni a vallásosokat sem, kinek mi teszi könnyebbé az életet, ha ez az, hogy Istenben hisz, hát egészségére, ha a csillám póniban, akkor is, hisz fő, hogy az ember elégedett legyen.Van akinek ez megnyugvást ad.

Az már más, hogy a vallási vezetők nagy része, csak kihasználja ezt :/

"az ismeretlent - amíg ismeretlen - csak hittel lehet megmagyarázni"

De amíg ismeretlen, addig miért kellene bárhogy is megmagyarázni? Miért nem lehet azt mondani az adott dologra, hogy arról egyelőre nincsenek ismereteink és kész? Illetve miért nem próbálják Isten létezését bizonyítani, miért nem próbálnak kapcsolatba lépni vele, vagy Isten miért nem bizonyítja hogy létezik, miért nem mutatja meg magát, miért nem uralkodik az emberek felett - nem azt mondom, hogy kontrollálnia kellene mindenki életét, hanem miért nem ragadja magához a hatalmat? Vagy igazából nála van, és valóban ő irányít mindent, csak nekünk "átlagembereknek" ez nem tűnik fel? De akkor mégis mi alapján kellene hinni, ha Isten létezése ennyire nem érzékelhető, és a tudomány - a hittel ellentétben - egyre több mindenre ad magyarázatot?

Nem is maguk a hívők a bosszantóak, inkább az, hogy erre soha nem kapunk bizonyítékot, hogy igaz-e ez az egész vagy sem, sokan mégis rámondják, hogy igen. De miből gondolják? Elég bizonyíték lenne vajon, ha az ember is létre tudna hozni mesterségesen valamit ami él, gondolkodik, igazi tudata van? Végül is ha mi képesek lennénk rá, már rögtön hihetőbb lenne, hogy létezik egy nálunk fejlettebb életforma, aki egyszer megtette ugyanezt és abból lett az emberiség. + ha mi is képesek lennénk a teremtésre, talán Isten is fogná magát és bemutatkozna. Vagy ha nem így lenne, akkor végképp elkönyvelném, hogy nincs Isten, de sebaj, mert az újonnan teremtett "valami" számára mi számítanánk isteneknek. (Viszont mi van, ha Isten is így kezdte, létre akart hozni valami magánál jobban - mert ha én akarnék valamit teremteni, biztos arra törekednék, hogy a mostani embereknél tökéletesebb legyen - és ez sikerült is neki és ezért bujkál, mert egyszerűen mi jobbak, erősebbek vagyunk nála és ha előjönne, kiderülne és többé senki nem tudná komolyan venni őt.) Na mindegy, a lényeg, hogy ez az egész vallás dolog csak egy érdekes elmélet, lehet rajta gondolkodni, hogy vajon mi hogy van, de bizonyíték híján mi alapján fogadja ezt el valaki igazságnak? Ez az amit nem értek. (Gondolom erre az a válasz, hogy HIT, de ezt hogyan kellene megértenem? Próbálok én általában toleráns lenni, de ebben sokat segít mindig, ha találok valami értelmet, logikát a másik viselkedésében, gondolkodásában.)

ami engem illet, én vallásos vagyok, de én nem úgy élem meg, hogy hívő vagyok, nem nevezném ezt hitnek.

én nem hiszem, hanem tudom, és tudásnak tartom, nem hitnek.

folyamatosan érzem Isten jelenlétét, nincs szükségem bizonyítékokra, a világ léte, összetettsége elegendő "bizonyíték" a számomra. de ettől függetlenül nem érzem úgy, hogy bizonyítani meg bizonygatni kellene az egyértelműt.

igazából, én úgy gondolom, hogy vallásosnak születtem, sosem neveltek vallásosan, de én mindig is az voltam. el sem tudom képzelni, milyen lehet ateistának lenni, belőlem hiányzik minden képesség erre (szerencsére).

ha te nem érzed ezt magadtól, szerintem erőltetni nem lehet, és semmiféle tudományos magyarázat nem fog tudni meggyőzni, mert ez egy intuitív tudás, nem pedig olyasmi, amit logikával tanítani lehet.