Mi oka lehet, hogy anyám így reagálta le a baba témát? Bővebben lent!

27 éves vagyok. Apám amerikai, anyám magyar. Kint láttam meg a napvilágot, viszont 19 éves koromig itthon éltem. Amikor anyámék szétmentek, apám mondta hogy visszamegy Amerikába. Én vele mentem, egy percig nem gondolkoztam el azon, hogy esetleg anyámmal maradjak. Soha nem volt jó a viszonyunk, mindig a húgom és az öcsém volt neki a minden. Odakint nehezen indult az életem, nehezen illeszkedtem be, és a nyelvet is erősen nyomni kellett. De megérte, lett idővel jó munkahelyem, és most babát várunk. A barátom színes bőrű. 28 éves, 5 éve vagyunk együtt. Apám nem ellenezte a dolgot, anyámnak viszont valamiért hatalmas törés volt az életében,hogy színes bőrű fiúval hozott össze a sors,hát amikor megtudta, hogy jön a pici, szavak sem voltak a tetteire, ezért mondta, hogy ha hazalátogatok, őt kerüljem is el. Most itthon vagyok egy hónapig. Nagymamám nagyon örül a kisbabának, és mivel ő már nem szeretne repülni, viszont én még repülhetek, gondoltam megajándékozom vele. Sajnos a párom nem tudott jönni.

Pont sétálgattunk a belvárosba, amikor szembe jött velem a húgom. Úgy nézett rám, mintha minimum egy agyontetovált börtöntölteléktől várnám a babát, köszönni sem köszönt, csak odavágta, hogy hülye kva...amit igazán nem tudtam hova tenni.Ugyan régen beszéltem vele,de rosszban sose voltunk. Fél óra múlva összefutottunk anyámmal.Olyan hisztirohamot levágott a város szívében, hogy azt hittem elsüllyedek. Hogy merek én egy színes bőrű embertől gyermeket várni,meg képzeljem el hogy fog kinézni az a gyerek(...)meg hogy ha tényleg a világra hozom, akkor őt felejtsem el örökre.Kicsit megrángatott, kérdezte mikor térek észhez, aztán elment. Hát volt közönségünk, nem mondom. Szeretem anyámat. Bár a gyermekkorom alapján igazán nem érdemelné meg, mert tényleg, én voltam mindig a rossz, és a mostoha. Mondjuk, ez most is így van, mindig van miért utálnia. Nem szeretném örökre elveszíteni. És nem értem, miért attól függ neki a szeretete, úgy mond, hogy világra hozok egy babát, avagy sem. Egyszerűen nem értem meg. Mit tudnék csinálni? Úgy fáj a szívem hogy elmondhatatlan...Előre is köszi!