Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak! Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
6 hónap után szó nélkül?
Figyelt kérdés
Szeretném, ha leírnátok mit gondoltok erről az "egészről". Megpróbálom röviden összefoglalni,29 éves leszek, fél éve megismerkedtem egy férfival, aki 10 évvel idősebb nálam, még nem volt családja és hosszú (értsd: 2 évnél hosszabb) párkapcsolat sem. Én előtte egy négy éves párkapcsolatban éltem, igaz nem éltünk együtt, az elején pénzügyi okok miatt, utána csak terveztük, de ellaposodott a kapcsolat és inkább barát szinten mozgott. Ebből én kiléptem és egy idő után új kapcsolatot kezdtem ezzel az idősebb férfival. Gyorsan összemelegedtünk (amit utólag bánok) és 2-3 hét után már ott tartottunk, hogy hetente 5 napot nála voltam. Jól éreztük magunkat, ő azt mondta, hogy szerelmes, komolynak gondolja ez az egészet, szeretné, ha összeköltöznénk a most felújítás alatt lévő házába nyár elején, én is az voltam/vagyok. Eltelt négy hónap boldogságban, de utána kezdődtek a gondok, kritikus lett, tesztelt, figyelt, hogy épp mit csinálok jól/rosszul. Ezt onnantól datálom, miután édesanyjánál vidéken volt (anyukájával 3x találkoztam amikor a fia felhozta). Én úgy éreztem eltávolodott tőlem, de mivel volt egy kisebb műtétem, ami miatt kórházba kellett mennem, inkább azzal foglalkoztam és úgy gondoltam a problémákat majd megbeszéljük, ha felépültem. Nagyon rosszul esett, hogy a műtét előtti hosszú hétvégét vidéken töltötte anyukájánál és nem velem, pedig jól esett volna a támogatása, főleg amiatt, hogy kórház után két hétig otthon lábadoztam a szüleimnél, nem mehettem sehová (garatmandula műtét). Kórházban meglátogatott, örültem is neki, utána lábadozás alatt is. Na, de utána jött a feketeleves, fél éves évfordulónk volt mentem hozzá, vettem ajándékot, tőle csokit kaptam és annyit, hogy holnap megy bulizni haverokkal és húzzam át az ágyneműt (jelzem előtte 4-5 hétig nem töltöttünk el közösen egy hétvégét, nem voltam nála a lakásán), jó ezt megemésztettem, bár volt egy kisebb vita belőle. Szombat reggel megkérdeztem, hogy az eltávolodásának oka mi volt. Erre kitört belőle, hogy én nem érzem magaménak a lakását, nem főztem minden este főtt ételt és nem minden nap takarítottam (jelzem május elejétől ott se voltam jóformán), előtte pedig takarítottam, mivel elég koszos volt a lakás. Csak mondta, mondta a hibáimat és hogy ő nagyon gondolkodik ezen az egész kapcsolaton, túl sokat beszéltem a műtétemről stb. jó nagy veszekedés lett belőle. Kérdeztem, hogy a kulcsát és a nála lévő cuccaimat mind elvigyem? Válasz nem kell, ilyet nem mondott. Végül hazavitt és azt mondta, hogy mindketten gondolkodjunk, ő pedig mint aki jól végezte dolgát elment zabálni és bulizni, másnap kelletlenül beszélt velem 3 mondatot, majd utána nem keresett. Miután kerestem és nem vette fel, felhívtam egy vezetékes számról amit nem ismert, persze azt felvette, vmi süket dumát lenyomott, majd közölte, hogy a nem keresés oka: érdektelenség. Ezt így a pofámba bele, kértem, hogy beszéljük meg az egészet, illetve a nálam és nála lévő holmikat cseréljük vissza, ha már érdektelenség van nála. Azt mondta oké, szerda vagy csütörtök és akkor este ír sms-t, hogy mikor. Este egy kedves (túl kedves) sms-t kaptam tőle, hogy a csütörtök délután-este jó lesz csók stb. , erre írtam, hogy csüt. Este 7-kor végzek valahol. Erre nem reagált és azóta sem, kedden írtam neki egy sms-t, hogy hiányzik (tudom hiba volt), arra sem reagált. Most itt vagyok meglőve....
Párkapcsolat nekem azt jelenti, hogy együtt vagyunk, szeretjük egymást, nincs játszma, ami gond van megbeszéljük, szeretek otthon lenni, tenni-venni, de ugyanakkor néha szeretek elmenni ide-oda, de nem várom el, hogy hetente vacsorázni vigyenek vagy drága helyekre mászkáljak, de nem is volt ilyen.
Az, ha valakinek nem kellek megértem, ha nem lép le szó nélkül, egy olyan után, amikor már a gyerekről beszélgetett velem (ő hozta szóba) illetve házasságról, illetve az én szüleimet is ismerte. Nekem annyi elég lett volna, hogyha a veszekedésünk után azt mondja, hogy add vissza a kulcsot és kérlek minden holmidat vidd el, mert már nem szeretném folytatni. Az is fájt volna, de az egyenes. Nyilván nem kellek neki, hiszen nem keres, mondom itt nem ezen van a hangsúly, hanem a stíluson, hogy eltűnök nem veszem fel a telefont, holott megígérem, hogy megbeszéljük. Sajnos a műtétem rosszkor jött, mert azalatt agyalt, amit be is vallott és eltávolodott tőlem. Sajnos a férfiak a nők betegségeit rosszul viselik.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
