Szerintetek ezekután vele maradjak?

Kérek mindenkit , aki teheti olvassa végig és írja le a véleményét, elöre is köszönöm!

15 hónapja vagyunk együtt a barátommal, és ezelött pár hónapja már majdnem szakítottunk egy másik csaj miatt aki az osztálytársa, a lényeg akkor annyi volt,hogy a barátom akkor akarta a csajt amikor szingli volt,de a csajnak barátja volt ezért nem is nagyon nyomult, a csaj meg most akarta volna amikor már itt vagyok neki ( a csaj most szin gli_) csak nem nagyon érdekelte h én vagyok neki. Folyamatosan nyomult a barátomra mindenfelé hivogatta, pezsgözni stb stb.. barátom sehová nem ment vele legalább is nem tudok róla,valamint fb-n is megirta neki,hogy ö engem szeret. Mégis olyannyira betudta forgatni,hogy egy kis idöre teljesen megváltozott bármint a barátom megnött az egója -.- furán viselkedett stb.. ezt most nem tudom leiirni ezt érezni kell egy szóval bunkó volt nem olyan mint amúgy. Ugye akkor majdnem szakitottam is vele,de mivel szerettem megbocsájtottam neki. Aztán a kapcsolatot ugyanugy tartják| tartották a csajjal,mert elvileg csajhaverja.. Volt egy fözés amit az osztály szervezett ott meg csaj osztálytásraival olyan kép készült h majdnem h már az ölében ülnek.. ezt is elnéztem! Szülinapom utáni napon összevesztünk és átmentem hozzá,hogy megbeszéljük. Annyit rólam is kell tudni én sem vagyok hibátlan 19 éves vagyok,de koromhoz képest sokmindenen keresztül mentem már , ami kicsit érettebbé tesz ,mint a korom. A lényeg , hogy én tényleg csak neki akarok jót,mivel ilyen anyuci kedvence szóval még 21 évesen is az anyja csinál neki mindent ö intézi a dolgait stb..stb.. tipikus -.- , de én még a családját is elviseltem miatta, hiszen az anyja nem kis dolgokat vágott a fejemhez teljesen alaptalanul pl egyet leiirok, ha majd kimegyunk külföldre akkor a fia milyen fáradt lesz h mindent neki kell majd csinálni,mert én milyen hanyag vagyok és majd miattam nem álljuk meg a helyünket, erröl csak annyit h ja miattam, aki már 10 éves kora óta rávoltam kényszerülve arra,hogy fözzek , mossak, takarítsak,és nagyon nagy kitartásom van ... Nem szokásom magamat dicsérgetni ezért nem is akarok ilyeneket írni a lényeg, hogy ahelyett hogy az anyja is belátná, hogy a fiának jót akarok azzal, hogy külföldre mennénk dolgozni .. vagy h egyedül ö lesz az oka ha a fia nem állja meg a helyét,mert még 21 évesen sem neveli önállóságra. Na szóval e miatt szoktunk veszekedni,mert nekem nem tetszik, hogy még mindig nem önálló, és nem olyan elöretörö mint én,nyilván nem is lesz ilyen hiszen nekem is sok rossz dolognak kellett történnie, hogy talpraesetté tegyen. De mindig próbálok neki segíteni, hogy szerintem hogy lenne jobb meg amit rosszúl csinál abban is segíteni.. Erre most a fejemhez vágta , hogy igazam volt amikor annó azt mondtam, hogy Kamilla( oszt.tarsa) mellett tudna boldog lenni, azaz egy olyan nö mellett , aki nem baztatja folyamatosan , meg nem folyamatosan a hibáira hívja fel a figyelmet, valamint ha szétmennénk vagy ha valami miatt haza jönne külföldröl akkor csak is ezzel a csajjal tudna mégegy komoly kapcsolatot elképzelni,mert benne megvan az a a plusz ami bennem is csak bennem több minden. Ráadásul elötte pár nappal meg olyanokat mondott h ö nem is akar kimenni , de miattam képes itt hagyni a családját stb..stbb.. én nem mondtam neki h jöjjön nehogy az legyen h elviszem vagy akarmi, azt hittem neki nem az az életcélja , hogy 70 ezerért a hét mindennapján dolgozzon abból a felét az anyjának adja a másik felét elkölti és soha elöbbre nem fog jutni.. Én csak annyit szerettem volna , hogy mivel apu is úgyis kint van tud segíteni így kimegyünk és közösen megalapozzuk a jövönket ,mert kint azért jól keressnénk valamint mellette az Egyetemet is elszeretném végezni 1 év halasztással. Nem tudom félek, hiszen lehet ha most nem teszem meg azt a lépést, hogy jobb lesz nekünk külon akkor nem lenne jó ha kint mennénk szét sem neki sem nekem. Tudom magamról, hogy már nagyon sokmindent elnéztem neki,és már nem tudnék neki nagyon sokat. Nektek mi a véleményetek? (Köszönöm szépen a válaszokat).