Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi lesz így velem? Elkeseredtem! Ez már mindig így lesz?
Nem régen véget ért egy kapcsolatom. Nagy szerelem volt, évekig tartott, azt hittem révbe értem. Gyereket terveztünk, boldogok voltunk, utólag tudom,csak én gondoltam így. Nincs esély az újrakezdésre, nem is lenne értelme. Viszont azóta nem találom a helyem. Magányosnak érzem magam, "bezárkóztam". Összeszorul a szívem, ha korombeli (30-as) anyukát látok kisbabával, és ha szerelmespárok jönnek velem szemben. Nem tudom magam túl tenni azon, hogy ennyi idősen nincs kapcsolatom, és minden álmom szertefoszlott. Félek, ezek a depresszió első jelei. Volt egy srác, aki próbált velem kapcsolatba lépni, de akkor (még) foglalt voltam, és természetesen nemet mondtam. A közelmúltban érdeklődtem felőle, most meg neki van komoly kapcsolata. Nem akarok egyedül maradni, de ebben a korban minden normális pasi elkelt, gyereke van,stb. Vagy elvált, ami szintén nem túl szerencsés.
Nem látom a fényt az alagút végén....
Szerintem a legfontosabb az, hogy tudj boldog lenni egyedül is; és érezd, hogy a boldogságod nem másoktól függ, csak saját magadtól. Te egy önálló ember vagy, aki képes szerelmi kapcsolat nélkül is jól érezni magát a bőrében. És így sem vagy egyedül. Azért mert jelenleg nincsen párod, vannak barátaid, és biztosan családod is, akik körbevesznek:) Ha önmagaddal egyenesbe jössz, mások is azt látják majd, hogy mennyire jó a kisugárzásod, és így majd megtalál az igazi. Csak azért ne hajszold a párkeresést, hogy legyen valaki. Érezd jól magad, és nem fogsz egyedül maradni. (saját tapasztalat) És ne félj attól, hogy csak elvált meg gyerekkel rendelkező férfiak vannak. Nagyon sokan rohangálnak a világban, akik még szintén az igazira várnak.
Sok sikert!!
Köszönöm!!
Elsőnek: így ismeretlenül is szívből gratulálok!!
Harmadiknak: igazad lehet, de ilyenkor minden olyan borzasztóan nehéz. NEM sajnáltatom magam, sosem voltam az a típus, de most kirántották alólam a talajt..
De sokat segítenek ezek a sorok. Nektek is minden jót!
Harmadik vagyok. Csak egy kis idézet, nekem anno sokat segített:)
"Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér. Műveld hát saját kertecskédet, magad ékesítsd fel a lelked, ne mástól várd, hogy virágot hozzon
neked. És tanuld meg, hogy valóban nagyon sokat kibírsz. Hogy valóban erős vagy. És valóban értékes. "
3.!
Ez igazán kedves Tőled, köszönöm!!
Csak egy mondatodra reagálnék:
"Vagy elvált, ami szintén nem túl szerencsés."
Ne mondd ezt. Az elváltak nevében beszélek! Szerinted kikből lettek az elváltak? Ugyanazon hajadonokból, mint te most vagy, de sajna minden 2. házasság így ér véget ma.
Mi van, ha egyszer te is így jársz?
Az elváltak semmivel sem rosszabbak, mint akik 3-4-8 kapcsolaton estek túl időközben. Csak éppen nekik lehet, hogy még csak 1 max 2 komoly kapcsolatuk volt, akikhez idáig ragaszkodtak, hűek voltak. És azért kerülhettek csak ebbe a helyzetbe, mert sok más kortársukkal szemben ők legalább egyszer az életben már megpróbálták, megpróbáltak életre szóló kapcsolatot kötni, családot alapítani.
Én egy 30-as elvált csajt sokkal komolyabbnak gondolok, mint egy ugyanilyen korú, "EDDIG BULIZTAM, KIÉLTEM MAGAM" típusút!
Egy 34 éves elvált férfi...
Kedves 34/F!
Lehet, hogy az elvált csaj is kiélte magát és bulizott a házassága előtt. Nem általánosítanék, de nem a levegőbe beszélek. A közvetlen környezetemben végignéztem pár olyan kapcsolatot,ahol a pasi volt elvált. És kivétel nélkül az lett a vége, hogy vissza ment a volt feleséghez. Gyerekek miatt vagy egy utolsó utáni esélyt adva, ez mindegy. Nehezen szakadnak el, nehezen kezdenek új életet. Csak mert nem szeretnék ilyen helyzetbe kerülni, még nem jelenti azt, hogy azok az emberek kevesebbek a szememben. Remélem most már értesz engem. És persze, egyikünk sem tudhatja, hová jut..
De! Amit írtál, nem az én kérdésemre irányul.
A legnagyobb hiba most az lenne, ha beleugranál egy kapcsolatba csak azért, hogy ne érezd magad magányosnak. Nem heverted még ki az előzőt, addig pedig csak megbántanád azt az embert akivel új kapcsolatot alakítasz ki. Időt kell hagyni, míg a régi érzelmek lecsillapodnak, és csak utána szabad új kapcsolat után nézni.
Minden más "majd kihevered, minden rendben lesz, találsz jobbat", csak üres frázis lenne tőlem.
Jó, válaszolok a kérdésedre is.
Szerintem sokan átéltük már és éljük át ugyanazt. Ha ez kicsit vígasztal, nem vagy egyedül. Én is csak úgy látom értelmét az életnek, ha mellettünk van a párunk, vannak céljaink, családot szeretnénk, stb. És amikor nem látom azt a bizonyos fényt, legszívesebben meghalnék, na az a totál depi, amibe én nagyon mélyre tudok süllyedni.
A lényeg, hogy te ne tedd ezt. Mondhatom, hogy nem éri meg. Nem éri meg bezárkózni, azzal csak újabb hónapokat, éveket veszíthetsz, az a probléma, hogy a bezárkózott emberek nem is tudnak egymásra találni. Pedig lehet, hogy már vár rád a közeledben egy nagyon jó pasi, akit te is szeretni fogsz.
Jó, OK, tűzzz ki egy határt, hogy mennyit vagy hajlandó a már tönkrement kapcsolatodra áldozni. Mondjuk legyen 2 hét, addig csak búsulj ezen, ha akarsz... :) !
Aztán vissza kell ülnöd a lóra!
Még van esélyed mindenre, nyugi, vannak még szabad pasik.
Ahány magányos csaj van, ugyanannyi magányos pasinak is kell lennie valahol! Igaz?
Szóval nem lesz mindig így ! De készülj fel, hogy most akár pár hónapig, fél évig is így lesz, ha ezt már tudod előre, erre készülsz, akkor nem fogsz úgy szenvedni, és közben meg próbáld meg barátokkal jól, és otthon is hasznosan eltölteni az időt!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!