Van benned félelem, hogy egyszer beégsz a barátnőd előtt?

ez hülyeség. ha már oda mertél állni, nem tudsz beégni. voltál olyan bátor, és kiálltál.

több támadóesetén meg pláne beégés, ha megvernek. ha szakképzett harcművész vagy, akkor is nagy esély van rá, hogy megagyalnak a támadók, ha többen vannak. az élet nemegy Bruce Lee film.

a beszólásokat meg vagy le kell szarni, vagy megfelelően frappáns válasszal vissza kell vágni

Lány vagyok. Semennyire nem lenne kiábrándító. Normális lány amúgy sem uszítja a pasiját verekedésre, ha pedig mégis balhé van, akkor már mindegy. Ha a pasimat elvernék, akkor sajnálnám és "nyalogatnám a sebeit". :D Ha beszólnak neki, szóljon vissza, ennyi. Persze, ha arról van szó, hogy a másik azért szólogat be, mert verekedni akar, akkor inkább ne szóljon vissza a pasim, hanem sz*rja le, nem éri meg... Részemről nem attól férfi a férfi, hogy mint valami kis kakas harcol a ringben. Oké, imponáló, ha valaki erős és határozott és érdemben meg tud védeni, viszont engem meg nem kell megvédeni.

Volt egy eset. Rövid volt épp a hajam. Sétáltam éjjel a 8-ban az akkori pasimmal és egy trafik előtt, egy rezes banda puffancs tagja beszólt, hogy: b*zik. Én erre nagy értelmesen: Anyád a b*zi, lány vagyok! És erre már jött is, hogy ne anyázzak, hát köcsögözéssel folytattam stb. A pasim meg sunnyogott tovább, húzva maga után a karomnál fogva, mikor én már kezdtem volna harci üzemmódba kerülni. :D Utólag belátom mekkora balf*sz voltam, hiszen, ha valakit elvernek, az főleg ő lett volna. Tökre megértettem, hogy inkább "menekült". Persze más kérdés, hogy van olyan ismerősöm, aki egy maga lekaszálta volna az egész bandát. De ha szeretsz valakit és félted őt, mert tudod, hogy adott szituációban esélytelen, akkor nem kívánod, hogy verekedjen. Ennyi a lényeg. Nem égő, ha egyben marad az ember.