Mit tegyek? Elfelejtsem? :S

Énis hasonlo cipöben járok csak nálunk nincs eröszak mer én vagyok a férfi.

De veszekedés az mindig van.És tudom hogy lehet jobb volna nélküle de mégse birom megtenni a kezdö lépsét.És ha ö jön a szakitás témával máris elkezdek aggodni hogy milesz velem nélküle.Peddig találnék biztos mást.De nagyon nehéz elengedni valakit akit igazán szeretünk a sok rosz tulajdonsága ellenére is.Hát ha elég erös vagy akkor lépj tovább.Nem lesz másabb ember.

Vagy elfogadod ilyennek,vagy tovább lépsz.

Sok sikert.

Tudom miről beszélsz.4évig játszuttuk ezt a volt barátommal,aki életem első nagy szerelme volt.az egész kapcsolat borzalmasan rossz volt már a végén,állandóan csak sirtam.Elküldtem,sirtam,könyörgött,sirt,sirtam ,visszafogadtam. Elküldött,pár hónapig csajozott,majd könyörgött,sirt visszafogadtam.Évekig benne voltunk ebbe a mókuskerébe,végül teljesen töknrementem lelkileg.

Aztán négy év után vettem a bátorságot.Hogy miért pazarlom a fiatalságomat arra,ami igazából már rég halott ,és csak egy örült értelmetlen erölködés már az egész.Szóval szakitottam.Mintha a szivemet tépték volna ki.Kb fél évig voltam a padlón.Az az időszak tényleg nagyon rossz volt,és ezen sajnos minden szerelmesnek túl kell esnie szakitás után.A felejtés sose könnyü.Én próbáltam mindig lefoglalni magam.Délben suli,ott se másutt lenni fejben,hanem figyelni órán,aztán tanulás suli után,nagyon sokat aludtam amikor volt időm,elkezdtem sportolni.Szándékosan lefárasztottam magam,mert igy nem maradt annyi időm a bánkodásra.És bejött.

Amellett persze minél többet találkoztam a barátaimmal.

Ha eszembe jutott,akkor persze rögtön a szép emlékekre gondoltam,de ez borzalmasan fájt.Aztán egy önsegitő könyvben olvastam,hogy ezt nem szabad.Szakitás után ha hiányzik valaki,hiába van vele rengeteg rossz emlékünk ,mindig a jóra emlékszünk vissza.Szóval erőltettem magam,hogy a rossz emlékekre gondoljak,és arra,hogyha nincs velem csak jobb nekem.Meg hogy mikkel bántott meg,milyen fájdalmakat okozott.Ez is nehéz volt de sikerült.Azóta több ,mint egy év telt el,és már teljesen kigyógyultam belöle,sőt még jóban is maradtunk az exemmel.Mostmár nyugodtan visszagondolhatok a szépre,az se fáj.Neked is hasonlokat tudok ajánlani ,amiket én tettem.Hidd el ,hogy túl lehet élni,csak ne pár hétől,meg egy -két hónaptól várd a felejtést.Ehhez sajnos idő,hatalmas lelki erő meg türelem kell.

Drukolok nagyon.

Sok szerencsét =)

20/l